PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

(szentbeszédeket tartalmazó) könyv, 2 passionale (vértanúk és más szentek élete), Cassianus
Collationesa, Szent Benedek Regulája 2 példányban és egy supra regulam, ami valószínűleg
anianei Szent Benedek Regula-magyarázatával azonos.
A közös olvasmányokon kívül azonban a bencés Regula naponta egyéni olvasást is előírt. Az
ehhez szükséges könyveket minden évben nagyböjt elején ünnepélyesen osztotta ki társai közt
a könyvek kezelésével megbízott szerzetes, a custos. Ilyen egyéni olvasmányokhoz való
teológiai anyag Pannonhalmán: különböző szentírási könyvek, ókori egyházatyák - főleg a
bencés szellem megalapozásában nagy szerepet játszó Nagy Szent Gergely pápa - munkái, a
kolostor névadójának, Szent Mártonnak életrajza Sulpitius Severustól, Sevillai Izidor nagyon
elterjedt enciklopédikus munkája, az Etymologiarum liber, több neves szerző a Karolingkorból,
így Amalarius, Paschasius. X-XI. századi szerző teológiai munkájával nem találkozunk
a jegyzékben, de az is bizonyos, hogy ez a korszak a teológia terén kevés jelentős
munkát produkált. Az újabb munkák pedig 1093-ig nemigen érkezhettek meg Pannonhalmára.
Tartalmi szempontból a jegyzék harmadik csoportja a világi irodalom. Ennek száma nem
nagy. Nyilvánvalóan az iskolai oktatás céljait szolgálta a klasszikus ókori Cicero-, Lucanus-,
2 Donatus- és 3 Cato-mű.
A leltár tételeinek csoportosítása, sorrendje alkalmas arra is, hogy belőle következtetéseket
vonjunk le a könyvek elhelyezésére, a könyvtár belső rendjére vonatkozólag. A legértékesebb,
sokszor kincsszámba menő liturgikus könyvek az arany-ezüst egyházi fölszerelés közt
szerepelnek, köztük a Bibliotheca, ami nem más, mint az akkori szokás szerint a mise olvasmányaihoz
használt teljes Biblia. Ezek bizonyára lezárt ládában voltak a sekrestyében vagy a
templomnak a papság részére fenntartott részében, a szentélyben (chorus). Ugyanitt lehettek a
mindennapi használatra szánt többi szerkönyvek, de már inkább szekrényben vagy pulton. Itt
lehettek a közös olvasmányhoz használt könyvek is, mert az akkor még csekély számú
szerzetesnek valószínűleg nem volt külön káptalanterme, ahol a nagyobb kolostorokban a
„collatio” folyt. Az egyéni olvasmányok anyaga (mindössze 13 darab) volt a tulajdonképpeni
könyvtár. Ezeknek az őrzésére elég volt egy elzárt falifülke a keresztfolyosón. (Egy ilyen fülke
elő is került nem is olyan régen Pannonhalmán, nem messze a templom bejáratától.) A
negyedik csoportnak, a növendékek tanításához használt könyveknek a kolostori iskolában
kellett lenniük. Mert iskola kezdettől fogva volt Pannonhalmán. Erre nemcsak a fönnálló
szükségletből következtethetünk, hanem adatunk is van rá: az első magyar szerzőtől származó
irodalmi alkotás, Szent Zoerárd és Benedek legendájának a szerzője, Mór pécsi püspök maga
írja munkájának bevezetésében, hogy ő egykor a rendben iskolás fiú, „puer scholaris” volt.
Alapjában véve tehát a pannonhalmi kolostornak a XI. század végén a bencések akkori
céljainak megfelelő, jól megválogatott, tudatosan kialakított könyvgyűjteménye volt. Hogy a
könyvtár méretei kicsik, az természetesen következett egyrészt a szerzetesek csekély
számából, másrészt abból, hogy a XI. század egyáltalán nem volt a nyugodt szerzetesi élet
kora, ahol a világ zajától távol csöndes könyvmásolással lehetett foglalkozni, hanem még tele
politikai harcokkal, pogánylázadásokkal, a térítő munkában való jelentékeny elfoglaltsággal.
A pannonhalmi mellett nevezetes bencés kolostor volt már a XI. század eleje óta a bakonybéli
is, ahol Szent Gellért püspökségre emelése előtt sokáig tartózkodott, és ahol a legenda szerint
irodalmi munkásságot fejtett ki. A kolostor 1086-ra datált összeírásában a kincsek közt 3
evangéliumoskönyv (egy arany-, kettő ezüstbetűkkel) és 83 csak számmal megadott kötet
szerepel. Maga az eredeti összeírás nem maradt fönn, de ezek az adatok egy oklevélnek a XII.
század első feléből származó hiteles első felében olvashatók. Az aranybetűs evangéliumoskönyv
valószínűleg azonos azzal a kódexszel, amelyről egy 1508-ból való leltár azt írja, hogy
10