PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

nek a szerzője jezsuita, ezek valószínűleg még neveltetésének korából valók voltak, mert a
jegyzékben szereplő kortárs szerzők mind világiak. Ez lehetett a fölkelést megelőző életének
érdeklődési köre, míg Rodostóban már túlnyomóan vallásos irányba fordult, ezt bizonyítják
ottani könyvei is. Rákóczi életének ez a szakasza azonban már nem tartozik ebbe a fejezetbe.
Barátja és főhadvezére, gróf Bercsényi Miklós művelt és könyvszerető ember volt. Tudjuk,
hogy ládaszámra érkeztek számára a könyvek.
Könyvtárából annyit ismerünk, amit 1701-ben foglaltak jegyzékbe, amikor ungvári otthonából
menekülnie kellett. Körülbelül 300 könyve lehetett ekkor, sokoldalú, értékes anyag: katonai és
polgári építészet, magyar történelem, földrajz, fizika, hadtudomány, politika, vallásos
irodalom, klasszikus szerzők. Könyvei nagy részét, 72 darabot, kézikönyvtárában tartotta,
íróasztala fölötti aranyozott, festett tékában. Ezenkívül feleségének a szobájában is volt
mintegy 50 kötet könyv: Gyöngyösy, Lippay Hortus Posoniensise (Pozsonyi kert), Beniczky
Péter versei, egy magyar Comedia stb. Bercsényi még a táborba is vitt magával könyveket
„könyves zöld ládácská”-jában.
Városi polgárok könyvei
A könyvnyomtatás tette lehetővé, hogy a XVI. század közepe tájától kezdve mind több polgár
tudott könyveket szerezni a maga számára. Még mielőtt a hazai könyvnyomtatás megindult,
találkozunk már egyes városokban könyvkereskedőkkel is, akik a külföldi könyveket ott
piacra hozták. Így Bártfán már 1539-ben van egy „bibliopola”, Eperjesen pedig 1547-ben,
Kassán 1583-ban Gallen János könyvkereskedő és könyvkötő raktárában már több mint 600-
féle kiadványt foglalnak jegyzékbe, körülbelül kétszer annyi példányban, illetve kötetben. A
többespéldányok közt természetesen sok az iskolai könyv, az egyik 200 példányban! Tartalmilag
a jegyzék nagyon változatos, annak jeléül hogy az olvasóközönségnek már sokoldalú
igényei voltak. Gallen egyébként éppen egy évvel előbb kapott engedélyt Báthory Zsigmond
fejedelemtől, hogy Erdély területén is árusítson külföldi könyveket.
A könyvek beszerzése külföldről kereskedők nélkül, közvetlenül is lehetséges volt. Nemcsak
ott tanuló diákok közvetítették ezeket, hanem van adatunk külföldi cégtől való rendelésről is.
Ez derül ki Oltárdi András szebeni papnak Basirius Izsákhoz, az Angliából jött gyulafehérvári
tanárhoz 1558-ban írt leveléből, melyben ígéri, hogy elküldi neki Berger Frigyes wittenbergi
könyvárus jegyzékét, hogy tetszése szerint válogasson belőle.
A polgárok könyvtárai természetesen a legkülönbözőbb nagyságúak voltak. Sokszor nincs szó
többről, mint néhány darabról, vagy éppen pusztán egy bibliáról és imádságoskönyvről a
végrendeletekben. Még 1629-ben is mindössze 9 könyvről van szó egy vagyonos nagybányai
polgárnak, Váradi Ötvös Pálnak a hagyatékában, akinek két háza van, ékszerei közt 32 gyűrű.
Viszont az ugyancsak Nagybányán meghalt Szentgyörgyi Péter deák hagyatékában már 35
könyvet találnak 1581-ben.
A nagyszámú ránk maradt polgári hagyatékleltárból természetesen csak egynéhányat mutathatunk
be. Így 1561-ben Budai Jakab deák (Jacobus literatus de Buda) magyar kamarai
jegyzőnek Pozsonyban készített hagyatéki leltárában 21 könyv van, főleg katolikus vallásos
anyag, közte még Temesvári Pelbárt egy műve is, azután egy-két Luther és Kálvin elleni irat.
Klasszikus auktorok és reformátorok szerzők művei találhatók Feyner Gergely eperjesi polgár
(megh. 1547) hagyatékában, ugyanígy Winkler Apolló eperjesi tanító 43 tételből álló
könyvjegyzékében.
67