PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

királyi könyvkészítő műhely is megszűnt egy-két év múlva. A scriptorok és illuminátorok egy
része bizonyára hazatért Itáliába, ahonnan jött, más része, a magyarok, vagy a királyi
kancelláriában, vagy egyes főpapok udvarában kapott alkalmazást.
Fejlődés helyett tehát megkezdődött a könyvtár állományának fokozatos szétszivárgása.
Külföldi követek, humanisták - főleg bécsiek és csehek - gyakran kértek el egy-egy kötetet
használatra vagy ajándékként a királytól. Ulászló és utódja, II. Lajos pedig szívesen
ajándékozott, pénz híján, ezekből. Viszont éppen ennek köszönhető, hogy az állományból elég
jelentékeny rész elkerülte a pusztulást és fönnmaradt. Mert azt, ami eredeti helyén volt, II.
Szulejmán 1526-ban, amikor a mohácsi győzelem után bevonult a budai várba, a mérhetetlenül
nagy zsákmány közt magával hurcolta Konstantinápolyba. Ott évszázadok folyamán a
gondatlan kezelés, elhanyagoltság folytán legnagyobb részben elpusztultak. Ami kevés
megmaradt, azok ma már Abdul Aziz és Abdul Hamid szultánok ajándékaként - kevés
kivétellel - Budapesten vannak.
A XVI-XVII. század tudományos közvéleménye nehezen tudott beletörődni a Corvina
pusztulásának szomorú tényébe, ezért, minthogy a török hódoltság idején többször hoztak el a
budai várból könyveket, az a téves nézet alakult ki, hogy a Corvina maradványai megmaradtak
Budán. Ezért gondolták azt, hogy az 1686-i felszabadító ostrom után a budai palota romjai
közt talált és onnan Bécsbe szállított nagy mennyiségű könyv a Corvinának nagyon
megrongált maradványa. Ez a föltételezés az újabb kutatások alapján tévesnek bizonyult. A
Budáról Bécsbe szállított könyvek - amelyeknek nagy részét sikerült azonosítani a bécsi
Österreichische Nationalbibliothekban (volt Udvari Könyvtár) - sohasem tartoztak Mátyás
király könyvtárához, hanem egy másik, tekintélyes méretű könyvgyűjteményből, a királyi
kápolna papságának nem humanista jellegű, hanem egyházi vonatkozású könyvtárából valók
voltak.
A hiteles, fönnmaradt korvinák számát ma 216-ra becsüljük. Ebből 194 Mátyás király könyve,
4-et ő készíttetett másoknak ajándékul, 9 Beatrix királyné személyes tulajdonába tartozott, 9
Ulászló könyve volt. Ez a szám azonban változó, mert még ma is szinte évről évre találnak a
kutatók újabb, ismeretlen korvinákat. Ez a 216 kötet 16 ország 43 városának 47 könyvtárában
található, 2 korábban ismert kötet jelenlegi őrzőhelyét ma nem tudjuk. Magyarországon a
korvinák közül 52 van.
Bármekkora veszteséget jelentett is a XV-XVI. századi Magyarországnak a korvinák
jelentékeny részének külföldre kerülése, ez nemcsak azzal a pozitív eredménnyel járt, hogy
legalább ezek elkerülték a pusztulást, hanem azzal is, hogy hozzájárultak a közép-európai
humanizmus fejlesztéséhez. Mert a korvinák közül a külföldi tudósok és gyűjtők főleg a
legértékesebbeket igyekeztek megszerezni, s így nem egy görög auktor munkája - eredeti
nyelven vagy fordításban - éppen a Corvina Könyvtárból került a tudományos használatba. Az
Alpoktól északra fekvő Európa akkor még főleg innen merítette a görög szerzők munkáit.
A pozsonyi egyetem könyvtára
Mátyás király könyvtára mellett külön kell megemlékeznünk a király másik nagy jelentőségű
kulturális intézményének, a rövid életű pozsonyi egyetemnek, az Universitas vagy Academia
Istropolitanának könyvtáráról. A négyfakultású, tehát teljes egyetem 1467-ben kezdte meg
működését, első kancellárja Vitéz János volt. Az egyetem könyvtár nélkül természetesen nem
tudta volna ellátni feladatát, tehát ilyen könyvtár létezését eleve föl kellene tételeznünk. De a
puszta föltételezésen kívül érdekes adataink is vannak erre vonatkozóan. Ilyen adat van
39