PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A Pedagógiai Könyvtár az Országos Tanszermúzeummal együtt Wlassics Gyula kultuszminiszter
rendeletére 1877-ben nyílt meg. Megkapta a Tanítók Lapja 3000 kötetes könyvtárát,
a bírálás végett benyújtott tankönyveket, segédkönyveket. 1906-tól rendszeresen gyűjtötte a
teljes hazai pedagógiai irodalmat, a külföldi művekből pedig a tudományos becsűeket s
azokat, amelyek a hazai viszonyokra alkalmazható problémákat tárgyaltak.
1883-ban nyílt meg a Rákóczi úti Beleznay-házban a Technológiai Iparmúzeum, és benne
nyilvános könyvtár. 1889-ben a József körútra költözött, ahol a könyvtár egyesült az Ipariskola
könyvtárával. Tágas helyiségeket kapott. Az ország egyetlen ipari és műszaki nyilvános
szakkönyvtára volt, vasárnap is nyitva tartó 50 főre berendezett olvasóteremmel. Állománya
meghaladta a 23.000 kötetet, 271 féle folyóiratra fizetett elő. Forgalma 1908-ban tetőzött,
57.000, többségében iparos látogatóval. Főleg az új műszaki eljárások leírásait keresték, mert
az 1881. évi XLI. törvénycikk 15 éves adómentességet biztosított olyan üzemeknek, amelyek
a legújabb technikai vívmányokat alkalmazták. A könyvtár érdekessége volt az 1884-ben
bevezetett élőszavas dokumentáció, ahol a tisztviselők külön előadásokban összefüggően
ismertették a szakfolyóiratokban megjelent cikkeket.
A Mezőgazdasági Múzeumot Darányi Ignác földművelésügyi miniszter alapította, 1896-ban.
Könyvtára a teljesség igényével gyűjtötte a magyar nyelvű mezőgazdasági irodalmat és a hazai
mezőgazdaságról szóló bármilyen nyelvű nyomtatványokat. Állománya az első világháború
kitörése idején valamivel meghaladta a 20.000 kötetet.
A tudományos intézetek szakkönyvtárai közt a legnagyobb az 1868-ban alapított Földtani
Intézeté volt. Sok adománnyal támogatta Semsey András, a kiváló mineralógus: jövedelme
tekintélyes hányadát az intézet felvirágoztatására fordította. 1876-ban megkapta a Magyarhoni
Földtani Intézet könyvtárát. Gyűjtötte a teljesség igényével az összes hazai és a fontosabb
külföldi geológiai, mineralógiai, petrográfiai és paleontológiai irodalmat. 25.463 kötetből és
6573 térképből álló gyűjteményét 1911-től a nagyközönség is használhatta.
A Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet az Akadémia kezdeményezésére létesült, 1870-
ben. A külföldi hasonló profilú intézetekkel, nem sokkal megalakulása után, csereviszonyba
lépett, s e réven megkapott minden jelentős meteorológiai művet. Állománya 1912-ben 8246
kötet és 3646 füzet volt.
A Kémiai Intézet 1881-ben alakult, mint borvizsgáló állomás. Tevékenységét lényegesen
kibővítve, 1887-től a mezgazdaságilag fontos anyagok kémiai vizsgálatát végezte. Könyvtára,
mely 1912-ben 5204 kötetből állt, az új profilnak megfelelő műveket gyűjtötte.
Az egyesületi könyvtárak nem kaptak sehonnan támogatást, állományukat a tagdíjakból
vásárolták. Közülük a legrégibb, a Természettudományi Társulaté, 1841-ben keletkezett.
Mintaszerűen kezelt, naponta nyolc órán át nyitva tartó intézmény volt. Ötvenszemélyes
olvasótermében a magyar és külföldi szaklapok szabad polcon feküdtek. Állománya - 1912-
ben 14.160 mű 32.381 kötetben - nagyon gazdag volt a legkülönfélébb nyelvű monográfiákban
és szaklapokban. Nem társulati tagok is használhatták.
Vele majdnem egyidős az Orvosegyesület könyvtára. 1842-ben keletkezett Stessel Lajos 2500
kötetes ajándékából. Stessel példáját később számosan követték. Az állomány 1912 végén
16.517 mű volt, 30.000 kötetben, nagyobbrészt orvosi, kisebb részben természettudományi
mű. Az egyesületi tagokon kívül mások is engedélyt kaphattak a 24 személyes, napi kilenc óra
hosszat nyitva tartó olvasótermének látogatására, sőt kölcsönzésre is. 1884-ben költözött a
Szentkirályi utcába, ahol utóda, az Országos Orvostudományi Könyvtár ma is működik.
142