PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Világviszonylatban is az egyik legrégibb szaklap a Magyar Könyvszemle, az Akadémia I.
osztályának folyóirata. Profilja: könyv-, könyvtár-, írás-, nyomdászat-, sajtó-, kiadás- és
cenzúratörténet, beleértve az olvasás történetét is. A szakkönyvtárak hálózati és koordinációs
központjai és a megyei könyvtárak is adnak ki lapokat. Ezek a hálózathoz tartozó könyvtárak
problémáit ismertetik, együttműködésüket szolgálják, és amellett tájékoztató-módszertani
írásokat közölnek. Ilyenek a megyei híradók, az Orvosi Könyvtáros (1960-tól), a Mezőgazdasági
és Élelmiszeripari Könyvtárosok Tájékoztatója (1962-től), a Könyv és Nevelés (1959-től),
a Műszaki Egyetemi Könyvtáros (1964-től), továbbá a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás
(1954-től), amely a dokumentáció és informatika gyakorlati és elméleti kérdései mellett
számos bő referátumot közöl érdeklődési köre külföldi szakirodalmából.
Több könyvtár tesz közzé saját problémáival foglalkozó periodikumot. Közülük a
legismertebb az OSZK Híradó és a Könyvtári Híradó, a Szabó Ervin Könyvtár havi közlönye.
A nagy tudományos és a megyei könyvtárak egy része évkönyveket is jelentet meg. Ilyet ad ki
többek közt a Szabó Ervin, az Országos Széchényi, az Országos Pedagógiai, a budapesti és a
debreceni Egyetemi Könyvtár, továbbá a szombathelyi, a tatabányai, a kaposvári, a veszprémi
stb. Megyei Könyvtár. Változatos tartalmuk a kiadó intézmény profiljához igazodik, ismertetik
a könyvtár működését, és dolgozóik tollából sok könyvtártudományi és tudománytörténeti
tanulmányt közölnek.
Építkezések
Az 1945 után létesített könyvtárak ezrei kezdetben csupán alkalmi elhelyezést, ideiglenes
otthont kaptak. Rohamos gyarapodásukat csak lassan követte a nagyarányú könyvtárépítés.
Jól működő könyvtár csak az építész és a könyvtáros együttműködése révén készülhet, amint
ezt Erdélyi Pál kolozsvári igazgató már századunk első évtizedében hirdette. Ma normák írják
elő a hasznos alapterületet az olvasótermek, a hivatali helyiségek nagyságára, az előtérre, a
könyvkiválasztó övezetre, a gyermek- és az audiovizuális részlegre, a klubövezetre
vonatkozólag, továbbá a technikai eszközöknek, a fényképészeti, a könyvkötő, a mikrofilmlaboratórium,
esetleg a számítógépek elhelyezésére.
Új elv, hogy minél kevesebb akadály „tartóztassa fel” az olvasót. Egy ellenőrző ponton
áthaladva kevés formasággal vehessen igénybe minden szolgáltatást! Kerüljön közelebb a
könyvekhez: az állomány minél nagyobb része álljon szabadpolcon! Kívánatos a vonzó,
barátságos környezet. Fontos a takarékosság, de ahol a beruházásra tervezett költségeket jelentékenyen,
például 20%-kal csökkentik, ott pár év múlva többletköltséggel kell pótépületekről
gondoskodni, vagy valamelyik részleget, például a gyermekkönyvtárat ki kell telepíteni.
Sok könyvtár kapott helyet régi épületben: az Országos Mezőgazdasági Könyvtár egy
szállodában; Kalocsán, Szigetváron zsinagógákat építettek át, Veszprémben a volt püspöki
jószágigazgatóság háza adta át helyét a Megyei Könyvtárnak, Egerben egy barokk kastély: az
Országos Műszaki Könyvtár Károlyi István gróf palotájába költözött, és a példákat még soká
folytathatnánk.
Az átépítések sokba kerültek, és néha nem sikerült az új tulajdonos részére minden tekintetben
megfelelő otthont teremteni. Az egri Megyei Könyvtár már az átadáskor kicsinek bizonyult. A
Műszaki Könyvtárat 1964-1966-ban emeletráépítéssel bővítették, majd 1975-1979-ben a
Gyorskocsi utcában reprográfiai üzeme, számítógépei, kötészete és nyomdája részére
szolgáltatóházat kellett építeni.
299