PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

hogy 1831-ben 7 ilyen folyóirat járt a könyvtárba; számuk 1841-ben már 17 volt. A legnagyobb
gyarapodást a könyvtár egyre rendszeresebbé váló kiadványcseréje útján érte el. A
külföldi társintézmények az Akadémia alapítását követő években maguktól jelentkeztek
kiadványaikkal. Ezeket az Akadémia hamarosan viszonozni is tudta, saját kiadványaival. Így
hamarosan széles körű kapcsolat alakult ki Európa és Amerika számos jelentős tudományos
intézményével - annak ellenére, hogy az Akadémia a külföldi csereanyagot csak magyar
nyelvű kiadványokkal tudta viszonozni.
A hazai könyvtermést a kötelespéldány-szolgáltatás lett volna hivatott biztosítani. Ez azonban
- hasonlóan a két másik nagy tudományos könyvtárhoz - állandóan akadozott. Az Akadémiai
Könyvtár 1836-ban nyerte el ezt a jogot, azonban a beszolgáltatás rendszertelensége miatt a
nélkülözhetetlen magyar kiadványokat is a szűkös beszerzési keretből kellett megvásárolni. A
gyarapodás legértékesebb részét az ajándékok jelentették. Itt is a könyvtáralapító Teleki József
járt az élen. 1834-ben 4000 forintért megvásárolta Kresznerics Ferenc nyelvész, szombathelyi
hittudományi akadémiai tanár hagyatékát, mely értékes régi könyvekből, kéziratokból, értékes
pénz- és éremgyűjteményből állt. A következő évben a tudománypártoló Marczibányi család
egyik tagja ajándékozott egy 400 kötetes könyvgyűjteményt a könyvtárnak. Pár évvel később a
Batthyány család két tagja adományozott számottevő gyűjteményeket a könyvtárnak.
Batthyány Gusztáv rohonci könyvtárát - melynek értéke felől egymásnak ellentmondó
vélemények hangzottak el - helyhiány miatt egyelőre nem szállították Pestre. A 30.000 kötetes
könyvtár a tudományok minden ágára kiterjedt. Batthyány Kázmér - feltehetően a rohonci
könyvtár minőségével kapcsolatos megjegyzések miatt - 2600 kötetes (valóban értékes)
klasszikus és francia művekből álló kisbéri könyvtárával lépett az adományozók sorába.
Ugyanekkor került a könyvtárba Pázmándi Horvát Endre nyelvész, papköltő 677 kötetes
gyűjteménye is.
Külön érdemes megemlíteni Sándor Istvánnak, a neves bibliográfusnak és szerkesztőnek hagyatékát,
aki halálakor (1814) könyv- és éremgyűjteményét egy 100.000 forintos alapítvánnyal
együtt egy létesítendő magyar akadémiára hagyta. A nádor rendelkezése szerint az Akadémia
létrejöttéig a hagyatékot és az alapítvány kamatait a Magyar Nemzeti Múzeumnak kellett
átadni. Az Akadémia csupán 1840-ben tett lépéseket a hagyaték megszerzése érdekében, de
ekkorra már a gyűjteménynek maradványait lehetett csak felderíteni; hosszas pereskedés után
az örökösök csupán 1154 kötetet adtak át az Akadémiai Könyvtárnak.
Teleki József a családi gyűjteményen kívül sok értékes egyedi ajándékkal is gyarapította a
könyvtárat. Egyebek között egy korvina kötetet, egy XIII. századi missalét, egy 1488-as
Koberger-bibliát adományozott. 1850-ben ősnyomtatványokban és Aldinákban gazdag saját
könyvtárát is az Akadémiának ajándékozta. A kézikönyvtárat pedig az akadémiai szótárszerkesztési
munkálatokhoz nélkülözhetetlen értékes német és francia szótárakkal egészítette ki.
Az Akadémia tagjai is kötelességüknek érezték, hogy műveiket a könyvtárnak megküldjék.
Széchenyi István szinte minden munkája szerepel, rajta kívül Bolyai Farkas, Vörösmarty
Mihály, Fáy András, Bugát Pál, Toldy Ferenc, Czuczor Gergely nevével találkozhatunk az
ajándékozók között - egy-két külföldi tudós mellett. Az Akadémia az ajándékozók nevét
évkönyveiben közölte; nagy számuk miatt sokszorosított űrlapon köszönték meg az
ajándékokat.
A hagyatékok és ajándékok között számos értékes kézirat is volt. Különösen gazdagok voltak
e téren a Teleki-, Kresznerics-, Batthyány- és Pálóczi Horváth-gyűjtemények. A kódexek
közül kiemelkedtek a Czech-, Guary- és az úgynevezett Érsekujvári-kódex. A korabeli
hagyatékok között kéziratokban leggazdagabb Kazinczy Ferenc hagyatéka volt.
108