PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
könyvtár nem tudta kielégíteni a közművelődési igényeket, inkább csak büszkélkedni lehetett<br />
vele: „Ilyenünk is van.” Parasztolvasó be sem tévedt, iparos is alig. A látogatók négyötöde a<br />
tanulók közül került ki, akik évente 1000-1500 kötetet használtak, s itt írták magyar<br />
dolgozataikat. A kölcsönzést nem vezették be.<br />
A beszerzésre és fenntartásra fordítható összeget nagyobb részben a fenntartó testület (város,<br />
megye, múzeumegylet) folyósította, kisebb része államsegélyből és beiratkozási díjakból<br />
származott. Mindegyik erősen ingadozott, az ország gazdasági helyzetének alakulása szerint.<br />
Az infláció idejében ez hihetetlenül kevés volt. A szegedi Somogyi Könyvtárat a társintézményeihez<br />
viszonyítva aránylag jól dotálták. Igazgatója, Móra Ferenc 1923-ban mégis így írt:<br />
„Kapunk pedig erre az évre városi és állami segélyt, apait, anyait beleszámítva 400.000<br />
koronát, ami majdnem annyi, mintha békében 400 koronát kaptunk volna a 18.000 helyett.”<br />
Ebből a szinte „szimbolikusnak” nevezhető pénzből még írószerek beszerzésére sem telt,<br />
ezért az aktákat hirdetések, díjszabások, plakátok tisztán maradt hátlapjára írták, gubacsból<br />
maguk csinálta tintával. Kérőlapoknak a törvényhatósági bizottságban használt és a hajdúk<br />
által összeszedett szavazólapok üres oldalát használták. Még kevésbé lehetett ilyen anyagi<br />
támogatásból a repedezni, düledezni kezdő épületet renoválni és helyiségeit takarítani.<br />
A húszas évek közepétől a dotációk lényegesen emelkedtek, a legnagyobb összegeket, 8-8000<br />
pengőt Szeged és Sopron városa utalta ki könyvtárának, de Sopron 1931-ról 1932-re már a<br />
felére szállította le ezt a támogatást. Nagykanizsa csak évi 7000 pengőt áldozott könyvtárára.<br />
A beiratkozottaktól általában 1-3 pengő használati díjat szedtek, Sopronban pedig havi 80<br />
fillért. Szombathelyen volt olyan esztendő, hogy csak a Vasvármegyei Múzeum kapott pénzt,<br />
a könyvtári részleg nem. Ezen úgy segítettek, hogy a duplumokat sorsjegyakció keretében<br />
értékesítették, s így szereztek valami pénzt új beszerzésekre. Szegeden a látogatók Folyóirat<br />
Járató Társaságot szerveztek, s a tagdíjakból a könyvtár részére folyóiratokra fizettek elő.<br />
A gyűjtemények jellege az egyes városokban a különbségek ellenére sokban hasonlított<br />
egymáshoz. A tervszerű állomány kialakítását nehezítette a sok ajándék. A régebbi alapítású<br />
gyűjteményekben nem selejteztek, ennek következtében a polcokon sok elavult mű porosodott.<br />
A szépirodalmi részlegben a magyar és külföldi klasszikusok nagy része képviselve<br />
volt, a szovjet írók közül azonban még olyan klasszikusok is hiányoztak, mint Gorkij. A<br />
klasszikusoknál lényegesen több helyet foglaltak el Bús Fekete László, Földi Mihály,<br />
Kosáryné Réz Lola, Pekár Gyula, Maurice Dekobra, Elinor Glyn, Edgar Wallace... A vallásos<br />
művek közt Bangha Béla és Prohászka Ottokár vezetett, az irodalomtörténetben Császár<br />
Elemér és Pintér Jenő, a filozófiát főleg Kant, Nietzsche, Schopenhauer, Kornis Gyula<br />
képviselte, a közgazdaságtant Földes Béla és Werner Sombort. A történelemtudományban a<br />
régebbi írók (Acsády Ignác, Márki Sándor) éppúgy megtalálhatók voltak, mint az újak<br />
(Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Asztalos Miklós). A politikai szakban Apponyi Albert,<br />
Andrássy Gyula, Bethlen István, Rákosi Jenő művei mellé a harmincas évektől Hitlert,<br />
Mussolinit és más fasiszta szerzőket is beosztottak. Egyes városokban azonban - így<br />
Debrecenben - a materialista és haladó filozófusok (Spinoza, Diderot, Rousseau) valamint a<br />
szocialista-kommunista ideológusok (Engels, Szabó Ervin, Madzsar József) írásait is kézhez<br />
kaphatták az olvasók.<br />
A szépirodalom olvasottsága a legtöbb városban meghaladta a 90%-ot (Budapesten csak<br />
75%). Sopronban volt aránylag legmagasabb az olvasók száma, ez annak köszönhető, hogy<br />
gazdag választékot kínált bestsellerekből, ponyvákból. Itt a kölcsönvett művek aránya a<br />
következő volt: könnyű, szórakoztató regény 30%, modern szépirodalom 30,2%, detektív- és<br />
kalandregény 21,1%, klasszikusok 4%, tudományos és ismeretterjesztő irodalom 3%, útleírás<br />
2,3%, egyéb 9,4%. Az ellenkező példa Cegléd: bibliotékáját - mint említettem - túlnyomórészt<br />
221