PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

a könyvtári állomány kb. 10-12.000 kötetre rúgott. A régi selmeci könyvtár anyaga ma
műemlékkönyvtárként részben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, részben a soproni
Erdészeti és Faipari Egyetem könyvtárainak gondozásában áll, és megtekinthető, használható.
Egy másik, kisebb jelentőségű gyakorlati oktatási intézményünk, az 1763-ban létesített és a
piaristák irányítása alatt állott szenci Collegium Oeconomicum volt. Alapvető feladata a
bányászati, geometriai, térképészeti, mechanikai és kereskedelmi ismeretek fejlesztése volt.
Az uralkodó az alapítólevélben évi 1500 forintot biztosított oktatási segédleteinek és szakkönyveinek
beszerzésére. A könyveket a leltárba regius (királyi) jelzéssel vezették be. A
könyvtár összetétele megfelelt az intézmény funkcióinak. A merkantilizmus szellemében - az
említett ágazatok szakkönyvei mellett - beszerezte az államgazdaságtan (Cameralwissenschaften)
szakkönyveit is. A világnézeti oktatásban elsősorban a Leibniz hatása alatt álló,
tapasztalati-racionalista Christian Wolff szemlélete érvényesült, s ez tükröződött a könyvtár
állományában is. A kollégiumot a szenci épület tűzvész okozta pusztulása után Tatára
helyezték, majd 1780-ban megszüntették, mivel szerepkörét ekkorra szinte teljesen átvette a
selmeci akadémia, illetve az ekkortájt létesített Institutum Geometricum.
Az Institutum Geometricum létesítése műszaki oktatásügyünk fejlődésének jelentős állomása
volt. II. József 1782-ben szabályozta (az intézet létrehozatalával) a hazai mérnökképzést,
kezdetben az egyetem bölcsészeti karának keretében. Az Institutum éppen ezért eleinte nem
rendelkezett saját könyvtárral, mivel - a szűkmarkú felsőbb szervek elképzelése szerint - az
Egyetemi Könyvtár lett volna hivatott a szükséges könyvanyag beszerzésére. Ez a könyvtár
azonban köztudottan szűkös anyagi viszonyai és számos egyéb teendője miatt ennek a
feladatnak nem tudott megfelelni. A két intézmény sokáig tartó kényszerű együttélése miatt a
műszaki képzéshez elengedhetetlenül szükséges és meglehetősen drága könyvek rendszeres
beszerzése csupán a reformkor végén, a József Ipartanoda megalakításával egy időben
indulhatott meg - akkor is igen szerény mértékben.
A mezőgazdasági szakoktatás iránti igény csak később jelentkezett. Ezen a téren a szakszerű
földművelésben érdekelt nagybirtokos főurak voltak az úttörők. Az ilyen jellegű könyvtárak
alapítása időben már átnyúlik az abszolutizmus korára, azonban kétségtelen, hogy velük
kapcsolatos igények gyökerei már a felvilágosodás évtizedeiben fellelhetőek.
Főúri és szakmai könyvtár érdekes együttélését, átmeneti jellegét mutatja a keszthelyi
Georgikon könyvtára. Festetics György az 1798-ban alapított mezőgazdasági szakoktatási
iskola, a Georgikon mellé 1810-1812 között könyvtárat is létesített -, régi magyar vonatkozású
kéziratokban és egyéb ritkaságokban gazdag családi könyvtára kiegészítéseként. A 8000
kötetes könyvtárat hitbizományi jellegűvé tette, és korszerű könyvtárhasználati szabályzatot
léptetett életbe. A könyvtár ugyan nem volt nyilvános, a Georgikon tanárai azonban szabadon,
mások pedig a tulajdonos hozzájárulásával használhatták. 1839-ben fia a szakkönyvtárat
függetlenítette a családi könyvtártól. Hasonló jellegű és funkciójú volt a mosonmagyaróvári
mezőgazdasági akadémia könyvtára is. Az 1818-ban alapított akadémia részére a birtokos
Albert Kázmér szász-tescheni herceg az alapítólevélben évi 1000 forintot biztosított könyv- és
tanszerbeszerzésre. Ami az állomány minőségét illeti: amikor Kölcsey Ferenc meglátogatta az
akadémiát, feljegyezte, hogy a könyvtárban „az előadott tudományok szakkönyvei” megtalálhatóak.
Egyébként az állomány 1863-ban 1300 kötet volt.
85