PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

köszönte ezt a nagy megbecsülést, mert - „amint mondják” - a példányt maga az evangelista
írta saját kezével.
Tartalmilag nem sokat tudunk a nagyváradi székesegyház könyvtáráról, pedig ez is egyike
lehetett a legnagyobbaknak, mert a váradi püspökség a leggazdagabbak közé tartozott, de a
XIV. század utolsó éveiben részben vagy egészében elpusztult, amikor a sekrestyében égve
felejtett gyertyától okozott tűzben leégett a székesegyház. Viszont érdekes adatunk van a
könyvtár elhelyezésére és kezelésére vonatkozólag. Egy 1419-ből való adat ugyanis arról
tájékoztat, hogy az akkor a székesegyház nyugati bejárata fölötti Szent Katalin-kápolna és az
abban elhelyezett könyvtár kezelésére az Itáliából jött püspök, Andrea Scolari külön
javadalommal ellátott klerikust alkalmazott („Rectoria armarii librorum”). Ez a könyvtáros
Nagymihályi Miklós fia Antal volt, aki később kanonok lett. Így ő az egyik legkorábbi, név
szerint ismert magyar könyvtáros.
Plébániai könyvtárak
A káptalani könyvtárakétól lényegesen eltérő képet kapunk a XV. század plébániai
könyvtárairól. Ezek közül a legjobban a nagyszebeni könyvtári viszonyokról vagyunk
tájékozva, egy Gyulafehérvárott szerencsés módon fennmaradt kódexből, amely több szebeni
könyvjegyzéket is tartalmaz. Ezekből kiderül, hogy az ottani Szűz Mária-plébániatemplomnak
már a XIV. században 22 szerkönyve volt. A XV. század elején pedig már létezett egy olyan,
20 kötetből álló gyűjtemény, amely a mindenkori plébános személyes használatára szolgált a
plébániaházban: 9 szentbeszédgyűjtemény, 2 legendáskönyv, 2 breviárium, 1-1 biblia, lelkipásztorkodási
kézikönyv, erkölcstan, kommentárokkal ellátott zsoltároskönyv és a bibliai és
egyéb történeteket tartalmazó, nagyon elterjedt Historia scholastica. Ezekhez járult még 2
egyházjogi munka.
1442-re ez a gyűjtemény már 76 darabra nőtt. A legtöbb köztük most is a szentbeszédgyűjtemény,
21 kötet. Majdnem ugyanennyi, 20 darab a bibliamagyarázat, 8 dogmatikai
tárgyú munka, 3 szentek élete, 3 biblia, 7 erkölcstani munka, 1 kötet elmélkedés. Egyházjogi
munka most is csak 4 van. Világi tartalmú könyvek közül a következőket találjuk: 1 szótár, 2
történelmi mű, a Gesta Romanorum (A rómaiak cselekedetei) néven ismert mesegyűjtemény
és Glanvilla már többször említett vegyes, de főleg természettudományi jellegű anyagot
tartalmazó enciklopedikus munkája. (Néhány kötetét a jegyzéknek nem tudtuk pontosabban
meghatározni.)
A tulajdonképpeni plébániai, tehát templomi könyvtár, a „libraria”, amely 1424-ben Nicolaus
Sybenlider plébános hagyatékának 14 kötetével is gyarapodott, 1442-ben már szintén jelentős
gyűjtemény. Az ekkor készült jegyzék 62 tételt sorol fel. Ezek közt 13 a bibliamagyarázat, 12
dogmatikai munka, 9 szentbeszédgyűjtemény, 4 erkölcstani könyv, 2 kötet szentek élete, 1
biblia. A többi világi tartalmú: 3 történelem, 3 fizika (mind Arisztotelész), 1 Vergilius és a
szépirodalmi jellegű trójai történet, a jól ismert Historia Troiana. Itt is van néhány olyan
kötet, amit nem lehet meghatározni.
Ha összevetjük a nagyszebeni gyűjtemények tartalmát azokkal az adatokkal, amelyeket a
káptalani könyvtárakról láttunk, első pillantásra föltűnik a kétféle gyűjteménynek egymástól
való eltérése. A káptalani könyvtárakban igen fontos volt az egyházjogi, és jelentéktelen a
dogmatikai meg a lelkipásztorkodással kapcsolatos anyag. Ezzel szemben a plébániai könyvtárban
nincs szerepe az egyházjognak, mert a plébánosoknak jogi tevékenysége alig volt.
Viszont nagy és sokoldalú a lelkipásztorkodással és a plébános személyes lelki életével
30