PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A falusi könyvtárak elhelyezésének javítására különböző időben több kísérlet történt. Jelentős
akció volt 1970-ben, a felszabadulás 25. évfordulójára meghirdetett „Száz falu, száz
könyvtár!” mozgalom. Felszólították a lakosságot, a nőtanácsokat, a KISZ-szervezeteket
összefogásra, a könyvtári szolgáltatás megjavítása érdekében. Az Országos Népművelési
Tanács a felhívás nyomán létrejött klubkönyvtárak berendezését, televízióval, magnóval,
bútorzattal való ellátását jelentős összeggel segítette. Mindenesetre az egykor 20-25
négyzetméteres falusi könyvtárak alapterülete nagyon sok helyen 100-300 négyzetméterre
nőtt, de a teljes hálózat korszerű kiépítése hosszabb időt vett és vesz igénybe, nem egy, de
több ötéves tervet.
A közművelődési könyvtárak két legfontosabb mutatószáma: az ellátottság, az ezer lakosra
eső könyvek és beiratkozott olvasók száma, továbbá a népesség nagyságához viszonyított
kölcsönzési forgalom.
Az ellátottság hosszú időn át állandóan és látványosan fejlődött. A tanácsi könyvtárak
gyarapítási keretét 1959-től 1965-ig 13 millió forintról 38 millióra tornászták fel. Az utolsó
két-három évben azonban a könyvek árának emelkedése és a beszerzési keretnek a
takarékossági intézkedések miatti változatlanul hagyása, sőt sok esetben csökkentése miatt
kevesebb lett a beszerezhető kötetek száma.
1970 óta - kismértékben ugyan - de a kölcsönzési forgalom is visszaesett. Ennek fő okait
egyrészt a házikönyvtárak számának és állományának növekedésében kereshetjük, másrészt
abban, hogy a dolgozók szabad idejének jelentős részét a televíziónézés foglalja le.
Az 1983-as adatok a következők:
Az önálló fiókok és szolgáltatóhelyek száma 4.809
állományegység (kötetben) 34.893.093
beiratkozott olvasó 1.626.101
kölcsönzött kötetek száma 39.669.342
Ezer lakosra 3268 kötetes állomány, 3715 kölcsönvett kötet és 152 beiratkozás esik. Ez azt
jelenti, hogy a lakosságnak majdnem pontosan 15%-a a tanácsi könyvtárak rendszeres
olvasója.
Az ellátottság mértékének növekedését mutatja, hogy ezer lakosra 1960-ban 640, 1965-ben
1312, 1983-ban 3268 kötet jutott.
A szakszervezeti könyvtárhálózat
A szakszervezeti könyvtárhálózat, a közművelődési hálózat másik fontos ága az államvezetéstől
függetlenül működik, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a megyei szakszervezeti
központok irányítása alatt. A szaktanács határozza meg a fejlesztési alapelveket és engedélyezi
a hálózati szervezést, átszervezést; a megyei központok irányítják a politikai-közművelődési
tevékenységet, ellenőrzik a tervkészítést és a tervek végrehajtását. Általános cél,
hogy az olvasási lehetőségeket ne csak a lakóhelyen, hanem a munkahelyen is megteremtsék,
hogy a munkásoknak ne kelljen nagyobb távolságra menni, ha könyvet keresnek.
A második világháborúban tönkretett szakszervezeti könyvtárhálózat újjászervezése - mint
láttuk - 1945 után gyors iramban indult meg, s a könyvtárak száma 1953-ban már meghaladta
a 6000-et, állományuk fokozatosan 3, majd 4 millió kötet fölé emelkedett. Általában határozott
politikai arcél jellemzi őket, lényegesen segítettek és segítenek az ideológiai képzésben
281