PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A Fővárosi Könyvtárban még 1919 augusztusában felfüggesztették állásukból Braun Róbert,
Dienes László, Kőhalmi Béla, Madzsar József, Pikler Blanka, Szigeti Gabriella, Váradi Irma
könyvtárosokat és Matkovits Máté altisztet. Később valamennyit elbocsátották. Állásvesztésre
ítélték más könyvtárakba is mindazokat, akik tevékenyen támogatták a Tanácsköztársaságot.
Ilyenek azonban aránylag kevesen voltak, mert a könyvtárosok legnagyobb része konzervatív
nézeteket vallott, és nem rokonszenvezett a tanácshatalommal. Nem tanúsítottak nyílt
ellenállást, de igyekeztek a feladatoktól és intézkedésektől elszigetelődni, mint ahogy ezt az
Egyetemi Könyvtárban láttuk.
A minisztérium 1919. szeptember 10-én egy rendeletet adott ki a kommunista és anarchista
sajtótermékek kötelező beszolgáltatásáról és „elégetés útján történő megsemmisítésé”-ről. A
Népszava közlése szerint a Fővárosi Könyvtár új vezetősége egy másik listát is összeállított, s
ebben 244 könyvet és 660 folyóiratot javasolt megsemmisítésre. Pogány József egy harmadik
jegyzékről is tud, amely a Tanácsköztársaság valamennyi röpiratán, publikációján kívül 179
munkát ítélt pusztításra, Marx, Engels, Kautsky valamennyi művét, Komját Aladár, Bodrogi
Zsigmond, Várnai Zseni verseit, Szabó Ervin, Garami Ernő, Pogány József, Ágoston Péter,
Jaurés, Bebel, Proudhon stb. munkáin kívül minden könyvet, amelyben a szocializmus szó
előfordul, Werner Sombart, Karl Diehl német polgári közgazdászok műveit is. Egy svájci
újság hitelesnek nem tekinthető közlése szerint a rendelet végrehajtása során a Fővárosi
Könyvtárból ilyen címen 15 000 kötetet vetettek máglyára.
Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása után könyvtáraink a régi rend alapján folytatták
tovább a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti életüket, csak anyagi lehetőségeik szűkültek
össze hallatlan mértékben.
202