PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Érdekes figyelemmel kísérni, hogy ilyen módon a különböző években milyen értékekkel
gyarapodott a könyvtár:
1869: négy korvinakódex, a török szultán ajándéka - a megszüntetett Helytartó Tanács 1208
kötetes könyvtára - Jászay Pál történész kéziratgyűjteménye.
1873: egy korvina - Farkas Lajos jogászprofesszor 1386 kötet könyvből és 223 kéziratból álló
gyűjteménye.
1874: Vörös Antalnak, Kossuth volt titkárának könyvei, kéziratai - Tunyogi Csapó József
jogtörténész Erdélyről szóló oklevélgyűjteménye.
1875: Nagy István Pest megyei főjegyző 4500 oklevélből álló gyűjteménye.
1880: Petőfi kéziratai és könyvei.
1880: egy korvina.
1889: Széchenyi Istvánnak titkárához, Tasner Antalhoz intézett levelei.
1891: két korvina.
1894: Kossuth 4303 kötetes könyvtára.
1896: Horvát Árpádnak, az oklevéltan professzorának 4200 kötetes hagyatéka.
1897: egy korvina - Kisfaludy Sándor, Szigligeti Ede és Hugó Károly drámaíró hagyatékai.
1898: Pulszky Ferenc művészettörténésztől örökölt könyvek.
1899: Véghelyi Dezső történész 5507 darabból álló oklevélgyűjteménye, ebből 2121
középkori eredetű.
1909: Gyurkovits Ferenc jogászprofesszor és Egressy Gábor színész könyvei, kéziratai.
A felsorolást még soká folytathatnánk, de jellemzésül ennyi is elég. 1876-ban az intézmény
négy osztályra tagozódott. Ezek állománya 1912-ben számszerűleg a következő volt:
a) nyomtatványosztály: 273.149 kötet, köztük 1066 ősnyomtatvány, 2759 régi magyar
nyomtatvány, köztük a Budai krónika az első magyar nyelvű könyvek, továbbá 210.000
aprónyomtatvány.
b) kézirattár: 20.000 kézirat, sok ezer irodalmi levél, 380 kódex, köztük VIII. századi is, 11
korvina, 19 magyar nyelvemlék (a Pray-kódex a Halotti beszéddel, a Margit-legenda stb.),
Erkel, Liszt, Goldmark eredeti kéziratai stb.
c) hírlaptár - ez lett az Országos Hírlapkönyvtár neve - 5369 hazai hírlap 32.255 évfolyama.
d) levéltár: kb. egymillió (!) oklevél, ebből 35.000 középkori eredetű, köztük Kálmán király
1109. évi adománylevele a veszprémvölgyi apácáknak, Kossuth levelezése stb. Itt őriztek 95
örökletétbe helyezett családi levéltárat is.
Az állomány nagymérvű szaporodása már a századfordulókor helyhiányt okozott, az újabb
beszerzéseket csak nehezen, új állványok megrendelésével, folyosók bepolcozásával sikerült
elhelyezni.
A kiegyezés után készült jelentések kifogásolták, hogy a könyvtár nem törődik a múzeum
többi gyűjteményével, nincsenek benne olyan segédkönyvek, amelyek a régészeti, éremtani,
természetrajzi, néprajzi tárak és a képtár dolgozóinak munkáját segíthetnék. Ez a hiányosság a
tárak egyre növekvő önállósága révén szűnt meg, mert a szükséges segédkönyvekből
mindegyik különgyűjteményt állított fel.
128