PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Az Akadémia könyvtára
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára szintén főúri alapítású könyvtáraink közé sorolható,
azonban - az Országos Széchényi Könyvtárhoz hasonlóan - kezdettől fogva úgy tekinthetjük,
mint a magyar társadalom alapítványát, a reformkor egyik jelentős közművelődési
létesítményét.
A Magyar Tudós Társaság alapítását megelőző évtizedekben, Bod Péter és Bessenyei György
elképzelései óta országszerte számos olyan terv született, mely a magyar tudományos élet
szervezett összefogását tűzte ki célul. Minden olyan magyar tudós, író és politikus, aki egy
ilyen társaság létrehozatalát szorgalmazta, kivétel nélkül hangsúlyozta, hogy az effajta intézmény
működése könyvtár nélkül elképzelhetetlen. A könyvtáralapító Teleki József grófnak a
közvetlen indítékot Széchenyi Istvánnak az Akadémia megalapítását célzó bejelentése adta
meg. Két nappal azután, hogy az országgyűlés elfogadta a Magyar Tudós Társaság alapításáról
szóló tervezetet (1826. március 17-én), Teleki megvetette az új tudományos intézmény
könyvtári alapjait is.
A Teleki családban mindig élénk volt és hagyománynak számított a tudomány iránti érdeklődés.
Az alapító nagyapjának, a koronaőr Teleki Józsefnek (1738-1796) köszönhető a családi
könyvtár létrejötte. Apjának, Teleki Lászlónak, a hétszemélyes tábla bírájának (1764-1821)
gondoskodása nyomán a Teleki-könyvtár nagyérzékű tudományos gyűjteménnyé fejlődött. Az
idősb Teleki József rokonságban állt a XVIII. század már említett nagy könyvtáralapítóival.
Nagybátyja Ráday Gedeon, egyik nagynénje Bethlen Kata, vele egykorú másik nagybátyja
Teleki Sámuel volt, a tudományokban pedig mestere Bod Péter. Könyvtára így közeli
„rokonságban” állt a század több ismert tudományos gyűjteményével.
A könyvtár ekkor még Marosvásárhelyt volt, s közel 2500 kötetet számlált. Teleki saját maga
dolgozta ki - francia mintára - annak szakrendszerét. Gyűjteménye nem volt barokk jellegű
főúri magángyűjtemény, hanem a legfrissebb irodalom termékeire támaszkodó, a felvilágosodás
eszméit hordozó munkakönyvtár. Az erdélyi gyűjtemény mellett Pesten is létrehozott
egy 3200 kötetes könyvtárat, mely a magyar vonatkozású művekben különösen értékes és
általában modernebb volt, mint a marosvásárhelyi könyvtár. Időközben megvásárolta Péczeli
József és Cornides Dániel könyvtárait is. Erdélyi hivataloskodása idején részt vett az Aranka
György szellemi vezetésével létrejött Erdélyi Nyelvművelő Társaság munkájában. A XIX.
század elején ő is egy magyar tudós társaság létesítésén fáradozott, s ő volt a magyar
tudományos és szépirodalmi művek jutalmazására létesített Marczibányi-alapítvány egyik
védnöke is. Könyvtáráról kéziratos jegyzéket készített; e tekintetben Széchényi Ferenc könyvtárának
nyomtatott katalógusait tartotta szem előtt. Az idők folyamán könyvtára több mint
12.000 kötetre növekedett. Állománya két részre oszlott: a magyar és magyar vonatkozású
művek mellett gyűjtése kiterjedt a tudomány minden ágára. A könyvritkaságok mellett a
könyvtári katalógusok rendszeres gyűjtésével is foglalkozott. Különös gondot fordított a nagy
nyugati tudós társaságok kiadványaira, s így megteremtette az Akadémiai Könyvtár jövendő
külföldi kapcsolatainak alapjait. Gyűjteményét rendszeresen, komoly anyagi eszközökkel
fejlesztette. Halálakor (1821) az állomány már közel 24.000 kötet volt, az öt évvel később kelt
alapítólevél pedig már 30.000 kötetről szól. Fia, a könyvtáralapító József, maga is kitűnő
nyelvész és történész, szinte apja ki nem mondott elképzelésének tett eleget akkor, amikor a
gyűjteményt a Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel.
106