PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Az országos jellegű tudományos szakkönyvtárak valamely meghatározott tudomány igényeit
elégítik ki országos szinten, így ezek a teljesség igényével gyűjtik az illető tudományág
körében megjelent magyar és a jelentős külföldi műveket. Eszerint az Egyetemi Könyvtár a
filozófia, a közép- és újkori történelem, az Akadémiai Könyvtár az ókori történelem és az
orientalisztika, a Szabó Ervin Könyvtár a társadalomtudományok, a Műegyetemi Könyvtár a
fizika, kémia, matematika, a Közgazdaságtudományi Egyetem a közgazdaság, az Országgyűlési
Könyvtár a legújabb kori történelem, az állam- és jogtudomány, államigazgatás és a
politika, az Országos Műszaki Könyvtár a műszaki, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár
pedig a mezőgazdasági irodalmat gyűjti.
A tudományági szakkönyvtárak egy-egy szűkebb szakterület könyvtári igényeit szolgálják. A
rendelet 32 ilyen szakterület (munkásmozgalom, tervgazdaság, néprajz, bányászat, képző-,
zene- és iparművészet, csillagászat, meteorológia stb.) könyvtárait sorolja fel. Ezek, ha igény
van rá és a felügyeleti hatóság hozzájárul, az illető szakterület irodalmát a teljesség igényével
is gyűjthetik.
Végül egyes intézményeket tájkönyvtári feladatokkal bízott meg a rendelet, így az egyetemi
könyvtárak közül Debrecennek a Tiszántúl, Szegednek a Dél-Alföld, Pécsnek a Dunántúl
helytörténeti anyagát kell gyűjtenie, a Szabó Ervin Könyvtárnak Budapestét, és valamennyi
megyei könyvtárnak a megye területéről szóló irodalmat.
A rendelkezések 120 intézményt országos feladatkörű szakkönyvtárrá nyilvánítanak, újból
meghatározzák, illetve módosítják, differenciáltabbá teszik a hálózati szervezetet. Így megszüntetik
a korábban egységes műszaki termelési hálózatot, és kimondják: ahány felsőoktatási
intézmény, annyi hálózat. A rokon feladatkörű hálózatok munkájának összehangolására
koordinációs központok létesítését határozták el. Jelenleg hat ilyen központ létezik, ezek a
következők: Állami Gorkij Könyvtár, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs
Központja, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Orvostudományi
Információs Központ és Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,
valamint az Országos Széchényi Könyvtár.
A közhasználati jog határait még jobban kibővíti a 19/1981. számú művelődési minisztériumi
rendelet. Eszerint a könyvtárak az állampolgárok vagy jogi személyek „által igényelt és az
állományban nem szereplő könyvtári anyagot vagy - erre irányuló kérelem esetén - annak
másolatát” kötelesek más könyvtártól beszerezni és a könyvtárhasználó rendelkezésére
bocsátani. A könyvtárközi kölcsönzés során a szállítással kapcsolatban felmerülő költségeket
a küldő könyvtár viseli. A rendelet még arról is gondoskodik, hogy ha a dokumentumokat
csak nemzetközi kölcsönzés útján lehet megkapni, akkor erre a célra a könyvtárközi
kölcsönzés központja, a Széchényi Könyvtár számára elegendő deviza álljon rendelkezésre.
1982-1983-ban a Széchényi Könyvtár évi 12-15.000 kérést továbbított külföldre, az e célra
rendelkezésére bocsátott devizakeret kereken 500.000 forintnak felel meg.
A könyvtárközi kölcsönzést sokan veszik igénybe. A forgalomról pontos kimutatás nem
készült, de ennek a szolgáltatásnak egyik jó ismerője, Rácz Aranka, 1976-ban évi 200.000
könyvtári egységre becsülte. Azóta valószínűleg emelkedett. Ezt a szolgáltatást gyorsítja az
1977-es kötelespéldány-rendelet, amely az öt nagy tervezési körzet mindegyikébe eljuttat egyegy
kötelespéldányt. Így az 1978 után megjelent dokumentumok kölcsönzésével az országos
nagykönyvtárakat legalább részben tehermentesíti.
A könyvtárhasználatot állampolgári jognak nyilvánító rendeletet ugyan az a szellem sugallta,
mint a Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége - melyet általában csak angol nevének
kezdőbetűiből (International Federation of Library Associations) IFLA néven emlegetnek -
260