PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa a túlnyomóan nemzetiség lakta helységeket
előnyben részesítette, itt magyarosítási célzattal több népkönyvtárat alapított, mint másutt,
noha ezek látogatottsága érthető okból alacsonyabb maradt: a túlnyomóan magyarlakta vidéken
átlagosan évi 1178 kötetet, a nemzetiségi vidéken pedig csak 733 kötetet kölcsönöztek ki.
A Főfelügyelőség és a Tanács a nemzetiségi népkönyvtárakat még a statisztikába sem vette
fel. A Magyar Minerva 1915-ben kiadott V. kötete 2026 népkönyvtárat sorol fel, de egyetlen
nemzetiségit sem említ, noha ilyenek is léteztek. Erdélyben a szász egyetemi hallgatók a szász
községeknek jóformán mindegyikében szerveztek német népkönyvtárat, a román Astra
közművelődési egylet pedig 1899 és 1912 közt 429 helységben alapított román gyűjteményt.
Igaz, hogy ezek az utóbbiak kis könyvtárak voltak, 56 kötetes átlagállománnyal, összesített
kötetszámuk alig haladta meg a 25.000-et.
A népkönyvtárak ügye - sajnos - megrekedt az első szakaszon, az alapításon, rendszeres
fejlesztésükkel már nem törődtek, a folyamatos állománykiegészítés elmaradt, a Tanács és a
Főfelügyelőség csak kevés helyen és ritkán adott további támogatást. Az állomány a legtöbb
faluban még az 500 kötetet sem érte el, ezeket az érdeklődők hamar kiolvasták, és utána
lecsökkent a forgalom. Ezt bizonyítja egyebek közt a Tanács irányítása alá eső intézmények
forgalmáról készített statisztika:
Év Könyvtárak
száma
Ebből jelentést
küldött
Kölcsönzött
kötetek száma
Átlagos forgalom
könyvekben
1907 544 357 464.043 1300
1909 826 552 589.844 1069
1911 1158 872 725.210 832
1913 2026 1333 992.560 744
A részletekre vonatkozóan érdemes megnézni néhány teljesen más vidéken fekvő 1000
koronás könyvtár kimutatását:
Helység
Évente kölcsönadott kötetek száma
1905 1906 1907 1908 1909
Alberti-Irsa 536 248 263 72 20
Kolozsborsa 448 195 164 234 71
Szigliget 718 603 511 497 279
Ha a könyvtárak néha kaptak kisebb könyvadományt vagy pénzsegélyt állományuk gyarapítására,
ez azonnal visszatükröződött a statisztikában. A használók száma megnőtt, de a kedvező
hatás nem tartott soká, a második évben újra visszaesés követte.
Más községekből hasonló, de néha sokkal kedvezőtlenebb adatok érkeztek. A Pest megyei
főispán jelentése szerint 1910-ben az erzsébetfalvi népkönyvtárat csak 20, a fülöpszállásit 5, a
szigetcsépit 5 és a taksonyit 11 olvasó látogatta, azaz a magyarul írni-olvasni tudó lakosság
0,20, 0,15, 1, illetve 0,4%-a vette igénybe.
1909-ben Ferenczi Zoltán a Tanács megbízásából sok intézményt látogatott meg, s a következőket
tapasztalta:
a) A községi tisztviselők által gondozottak sokkal rosszabbul működnek, mint a tanítói
kezelésben levők.
b) Az érdeklődés a könyvtárak iránt hamar megcsappan, mert állományukat nem frissítik fel.
c) Ezért javasolja egy központi könyvtár felállítását, amely az állomány kicserélését és
pótlását intézi.
157