PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A Magyar Néphadsereg gyűjteménye közt országos feladatkörű szakkönyvtár az 1923-ban
alapított és 1953 óta Hadtudományi Könyvtárnak nevezett intézmény, egyetlen nyilvános
honvédségi könyvtár. Része az országos hálózatnak. 155.151 kötetes állománya sok különgyűjteményt
tartalmaz, például több mint 25.000 féle hazai és külföldi katonai szabályzatot.
Kiterjedt bibliográfiai és dokumentációs tevékenységet folytat. A mellette működő térképtár
hozzávetőlegesen 200.000 légi fényképet és félmillió (!) térképet őriz, köztük régi katonai
felvételeket, városrendezési terveket, hadműveleti vázlatokat. Minden hazai megjelenésű
térképből kötelespéldányt kap.
A Hadtudományi Könyvtáron kívül a Magyar Néphadsereg keretében 5 felsőoktatási és 12
szakkönyvtár működik. Közülük a legnagyobb a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia gyűjteménye.
Feladata a hallgatók szakirodalmi szükségletét kielégíteni, a tanárak oktató-nevelő
munkájának szakirodalmi bázist nyújtani és kutatómunkájukat segíteni. Fő gyűjtőköre a hadtudomány
valamennyi területe, főleg a hadászat és harcászat. Hadügyi művek beszerzésénél
teljességre törekszik. Majdnem egymillió egységet, könyveket, folyóiratokat, disszertációkat
őriz. Beszerzésre évi 715.000 forintot kap. Az állomány egy részét úgynevezett „minősített
gyűjtemény”-be osztották. Ennek anyaga titkos, beszerzését, feldolgozását és forgalmazását
„háromszoros ellenőrzéssel” végzik.
Az intézményben többféle dokumentáció folyik, irodalomkutatás, sajtófigyelés, ajánló
bibliográfiák szerkesztése, gyorstájékoztatás. Mindennek az elkészítését számítógép segíti elő.
Harminckét könyvtárosának mindegyike egyetemi vagy akadémiai végzettségű.
A Haditechnikai Intézet, a Katonaorvosi Kutatóközpont és a többi honvédségi intézmény
szakkönyvtára változatos anyagot gyűjt, katonapolitikai, hadművészeti, vezetéselméleti,
hadtörténeti, haditechnikai, geodéziai, kiképzéssel foglalkozó, katonaorvosi stb. műveket.
Szerzeményezésre évi két és fél millió forintot költenek.
Az együttműködés egyelőre hiányzik köztük, beszerzéseiket nem egyeztetik, és néha felesleges
munkát is végeznek. A tervek szerint hamarosan megkezdik hálózattá szervezésüket,
ennek központja a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia könyvtára lesz.
A laktanyákban a könyvtár sokáig nagyon sokadrangú kérdés volt, a könyvtáros pedig - mint
az egyik honvédségi könyvtárvezető írta - „az a polgári alkalmazott, aki egész nap olvas, pár
könyvet kiad meg visszavesz”. Később felismerték, hogy a katonai szolgálat az utolsó
alkalom, amikor a fiatalok figyelmét tervszerűen és eredményesen a könyvekre lehet
irányítani. Ennek szellemében fogant a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának
határozata:
„A katonai szolgálatukat töltő fiatalok életét, munkáját úgy kell alakítani, hogy indítást
kapjanak a tudatos, rendszeres művelődéshez, a szocialista közösségi élet mással nem
helyettesíthető emberformáló szerepének felismeréséhez.”
A szemléletváltozás következményeként 1963-ban elrendelték, hogy minden alakulat
barátságos, hangulatos könyvtárat létesítsen a körletek közvetlen közelében. A hetvenes
években rájöttek, hogy sokkal célszerűbb, ha a pár száz vagy pár ezer kötetes kis gyűjteményeket
összevonják, és a laktanyában korszerű, nagyobb állományú könyvtárakat rendeznek
be.
1979-ben életbe lépett a Magyar Néphadsereg új könyvtári szabályzata, amely elrendelte, hogy
magasabb egységenként kiemelt könyvtárakat, hálózati alközpontokat létesítsenek. Ezek
1980-ban létre is jöttek. A könyvtárkezelők részére négy féléven át tartó tanfolyamokat
rendeztek, s ezeken száznál jóval többen szerezték meg a szükséges képzettséget.
274