PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

iztosított számára (igazgató, díjnok, szolga). Az állományt folyamatosan gyarapította, s ez
1913-ban elérte a 40.811 művet, 82.514 kötetben. Naponta hat óra hosszat tartatták nyitva, s
ennek eredményeként az 1884. szeptember 1-jén megnyitott és az alapítóról elnevezett
Somogyi Könyvtárt már az első csonka évben 1763 olvasó kereste fel. Ez a szám 1913-ig
14.949-re nőtt.
A látogatók foglalkozásának megoszlása azonban egyoldalú. Reizner János igazgatónak a
Magyar Könyvszemlében 1901-ben közzétett beszámolója szerint az olvasóknak 83,5%-a
diák, a felnőttek kevéssé veszik igénybe. Közülük a legnagyobb a tanítók száma, az összes
olvasó 5,2%-a. A nők a látogatók másfél százalékát sem érték el.
Szombathely 1880-ban alapított könyvtárát az egyik városi iskolában helyezték el. Állománya
aránylag kicsi volt, az alapításkor 2500, a századfordulón 4000 kötet, de ezt jól hasznosította.
A könyvtárat a város 1900-ban átengedte Vasvármegye Kultúregyesületének, amely 40.000
korona állami támogatással 1908-ban múzeumi palotát emelt. A könyvtár a régiségtárral,
néprajzi és természetrajzi gyűjteménnyel együtt itt kapott helyet. Állománya 1913-ra 6546
kötetre nőtt.
Nagyváradon csak 1912-ben nyitottak városi könyvtárat, de ettől kezdve erőteljesen
fejlesztették. Évi költségvetése meghaladta a 10.000 koronát, állománya 1913-ban a 11.000
kötetet. Olvasótermei mindennap 6 órán át voltak nyitva, rövidebb ideig még vasárnap is, s itt
egy év alatt 26.933 kötetet vettek kézbe a látogatók.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtára 1875-ben 810 székely család
adományaiból és letétjeiből keletkezett. Felállításáért legjobban Cserey Jánosné buzgólkodott,
megkezdve a székelység múltjáról szóló emlékek gyűjtését. A könyvtárat a régiségtárral,
néprajzi, természetrajzi és szépművészeti gyűjteménnyel együtt Háromszék, Csík és
Udvarhely megyék közönségének tulajdonává nyilvánították. Felügyeletét a három megye
vezetőiből és Sepsiszentgyörgy polgármesteréből álló bizottság gyakorolta.
Állománya 1913-ban 61 606 egységet számlált, ebből 28.620 oklevél volt, 533 egyéb kézirat,
a többi könyv, köztük egy XV. századi nagy értékű nyelvemlék, az Apor-kódex. Olvasótermét
naponta nyitva tartatták, kellő biztosíték mellett bárki kölcsönözhetett is. A forgalom csekély
volt.
Aradon hosszú ideig nem működött közkönyvtár, ilyen csak az 1881-ben alakult Kölcsey
Egylet alapított. Állománya 1900-ig 4268 kötetre szaporodott, ehhez járult több kisebb
adomány és Atzél Péter 12.000 kötetes gyűjteményének megvásárlása. Ekkor az egylet a
városnak ajándékozta a könyvtárat, s az a szabadságharci ereklyemúzeummal, néprajzi és
képzőművészeti gyűjteménnyel együtt a csaknem egymilliós költséggel épült Közművelődési
Házban helyezte el. A szakszerűen rendezett könyvtár hamarosan népszerűvé vált, és 1913-
ban anyagából 4431 személy 9054 kötet kölcsönzött.
Kaposvár arra mutatott példát, hogy együttműködés révén miképp lehet növelni két intézmény
hatékonyságát. Gimnáziuma szép tanári könyvtárat gyűjtött össze. Ehhez csatolták a kiegyezés
idején Somogy megye nyilvános könyvtárát. Az egyesített gyűjtemény a századforduló idején
14.248 kötettel rendelkezett. Gyarapítására egyrészt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium,
másrészt a megye jelentékeny beszerzési keretet biztosított. A két állományt külön
tartották számon, de együtt kezelték. A tanári könyvtár állománya 1913-ra 15.036, a megyeié
7369, összesen tehát 22.405 kötetre emelkedett. Az előbbi elsősorban az iskolai oktatáshoz
szükséges könyveket szerzeményezte, az utóbbi főleg magyar irodalmi és történelmi műveket.
A gimnázium tanárai, tanulói és a város közönsége egyaránt használhatta a bibliotékát.
138