PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

megérkezésük után továbbította a hozzájuk legközelebb eső iskola, könyvtár címére. Toldy
Ferenc, a könyvtár igazgatója nem sokkal a költözés előtt nyugdíjba ment, majd hamarosan
elhunyt. Utódának, Horvát Árpádnak, nem voltak megfelelő képességei feladata ellátásához,
helyette mindent, a költözést és a rendezést is Szinnyei József első őr - és Horvát lemondása
után (1876) megbízott igazgató - intézett.
1878-ban Szilágyi Sándor történettudóst bízták meg az igazgatói teendőkkel. Vezető érdemeit
jól jellemzi Dézsi Lajos nekrológja. Eszerint alig jelent meg abban a korszakban tudományos
dolgozat, „melynek szerzője hálásan el nem ismerte volna” a források megszerzésénél
Szilágyinak és az Egyetemi Könyvtárnak „készséges közreműködését”.
Szilágyi helyét halála után (1899) Ferenczi Zoltán, az ismert Petőfi-kutató foglalta el, aki
sokat tett a katalogizálás színvonalának magasra emelése és a könyvtárhasználat megkönnyítése
érdekében.
Az igazgatónak a könyvtár rendeltetésszerű működtetésében 1875-ben 6 tisztviselő, 5 raktáros
és 1 fűtő segített. Számuk 1914-ig 15, illetve 9 főre emelkedett. A tisztviselők sorában sok
későbbi tudós kezdte meg itt a pályát, többek közt Angyal Dávid, Dézsi Lajos, Fitz József,
Hóman Bálint.
A közvélemény általában keveset foglalkozott az Egyetemi Könyvtárral, de 1906-ban az
olvasóterem állományának rosszul sikerült felújítása után sok oldalról kapott többé-kevésbé
jogos kritikát. Kifogásolták a kölcsönzés nehézkességét, a vasárnapi és az esti zárva tartást, a
szakkatalógus rendszerét, az olvasótermek kevés férőhelyét, a tervszerűtlen beszerzést és a
legújabb szak- és tankönyvek hiányát, csupa olyan dolgot, ami a korabeli tudományos
könyvtárak közös hibája volt. A bírálók közt találunk két kitűnő, haladó szellemű művelődéspolitikust,
Szabó Ervint és Madzsar Józsefet, valamint a konzervatív Gulyás Pált; elmarasztaló
határozati javaslatot fogadott el a Galilei Kör, az országgyűlésen interpellált Benedek
János függetlenségi képviselő. A hibák megszüntetése érdekében több értekezletet tartottak,
de ezek semmifélét lényeges változást nem hoztak.
Az egyetemhez két kari könyvtár tartozott, a teológiai amelynek állományát közösen kezelték
a Központi Papnevelde könyveivel, és az orvosi, amely már 1864-ben és 1895-ben nyomtatott
katalógust adott ki. Ez utóbbi szerint állománya 7740 műből és 380-féle folyóiratból állt. A
hallgatók nem használhatták, más karhoz tartozó tanár is csak külön engedéllyel.
A kiegyezés után sorra alakultak meg a tanszéki, szemináriumi, klinikai könyvtárak, 1917-ig 7
a jogi, 23 a bölcsészeti és 20 az orvosi karon. Szakmai és egyéb szempontból a központi
könyvtártól teljesen függetlenül működtek. Állományuk különböző nagyságú volt, pár száz
kötettől 6-8000-ig terjedt, a legjelentősebbet a Földrajzi Intézet mondhatta a magáénak, 7000
műből és 20.000 kötetből álló anyagával, amely már 1912-ben a legnagyobb földrajzi
gyűjteményünk volt. 1890-ben keletkezett, Hunfalvy János földrajzprofesszor könyvtárának
megszerzése révén.
Még egy, az egyetemmel tágabb kapcsolatban álló bibliotékáról kell megemlékezni. 1895-ben
alapították - a párizsi École Normale Supérieure mintájára - a jó előmenetelű középiskolai
tanárjelöltek állami internátusát, az Eötvös József-kollégiumot. Történészeink, irodalomtörténészeink,
nyelvészeink, természettudományi szakembereink számos kiválósága itt
végzett. Szakmai fejlődésüket nagyban elősegítette a kollégium sokat emlegetett nagy hírű
könyvtára, amelynek helyiségeiben időbeli és egyéb korlátozás nélkül minden művet szabadon
használhattak a kollégisták.
133