PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Az alapítólevélben Teleki József maga és testvérei nevében ezt az apjuktól örökölt értékes
gyűjteményt - számos külföldi tudós társaság zártkörű könyvtárával ellentétben - „a haza
minden polgárának” szánta, tehát nyilvános tudományos közkönyvtárat óhajtott létesíteni. Az
alapítólevél bevezető sorai a szándékot a főváros könyvtári helyzetét ismertető indokolással
egészítik ki. Ezek a sorok jelzik, hogy Pesten ugyan működik két másik nagy tudományos
könyvtár is, azonban ennek ellenére is szükségesnek tartják, hogy az Akadémiának külön
könyvtára legyen. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának feladata „kiváltképen Magyarországra
korlátozva” a hungaricum-anyag gyűjtése, az Egyetemi Könyvtár pedig „a szükséges
pénzalap hiánya miatt szűkebb korlátok közé szorítva” nem képes a megfelelő fejlődésre. Így
ketten együtt is „az emberi ismeretek mezején mindmáig sok kívánnivalót hagynak fenn”.
Ezen a hiányon kívánt segíteni könyvtáralapításával Teleki József. Az volt az elképzelése,
hogy a három könyvtár működjék együtt a magyar tudományosság fejlesztése érdekében.
A szép és nemes szándék megvalósulását azonban - a hazai politikai viszonyok, az anyagi
helyzet és a jogi formulákban fogalmazó közgondolkodás ismeretében nem meglepő -
nehézségek hosszú ideig korlátozták, lassították. Jogi vonatkozásban a nehézséget az okozta,
hogy a könyvtáralapítás korában még tisztázatlan volt a Magyar Nemzeti Múzeum és a
Magyar Tudományos Akadémia jogviszonya. Teleki József maga is úgy gondolta, hogy a két
intézmény egymással szoros kapcsolatban fog működni, s ezért az alapításkor a könyvtárat a
Magyar Nemzeti Múzeum fennhatósága alá rendelte. Közben azonban világossá vált, hogy két
intézmény önálló jogi személy volta ezt nem teszi lehetővé. Az Akadémia és Múzeum
funkciója, feladatköre is világosabban elvált egymástól, s így ez a jogi viszony ugyan nem
valósult meg, azonban hosszas és érdektelen jogvitákra adott alkalmat.
A felemás jogi helyzetet csak súlyosbították az új könyvtár elhelyezési gondjai. A Magyar
Tudományos Akadémiának alapításakor nem volt önálló épülete, ezért a könyvtár kezdetben
az akkor még a Szervita téren állott Teleki-palotában maradt, akkor is, amikor az Akadémia
hivatali helyiségeit a Duna-parti Deron-házban berendezték. Az akadémikusok a könyvtárat itt
is használhatták, illetve kölcsönözhettek anyagából. A könyvtár csupán 1836-ban költözött át
a Petőfi Sándor utca 3. alatt ma is álló, úgynevezett Trattner-Károlyi-házba. Ekkor fogtak
hozzá a könyvanyag hozzáférhető felállításához és katalogizálásához. A munka lassan folyt - a
magyar tudományos nagykönyvtárakban közismert kis létszámú személyzet és a rossz
fizetések miatt -, s csupán 1844-ben fejeződött be. Ekkor adta át Teleki József a könyvtárat
valóságosan is a Magyar Tudományos Akadémiának és a nagyközönségnek. A megnyitás
alkalmával született meg Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című ódája.
Az alapítás és a megnyitás között eltelt közel két évtized folyamán a könyvtár erőteljesen
gyarapodott, állománya a megnyitáskor mintegy 50.000 kötet volt. Kezdetben két külön
egységből állott. Az alapítólevélben ugyanis Teleki József kikötötte, hogy az alapkönyvtárat
„Teleki Könyvtár” néven külön kell kezelni. Emellett a törzsanyag mellett külön egységet
alkotott a már teljes mértékben az Akadémia tulajdonát alkotó további gyarapodás. A két
részleget csupán a kiegyezés utáni években egyesítették, amikor az Akadémia beköltözött új
palotájába.
A könyvtár az alapítás utáni években több forrásból gyarapodott. A beszerzési keret - melyet
1836-ban helytartótanácsi rendelet, majd 1840-ben országgyűlési törvénycikk biztosított - igen
csekély volt: évente 100-300 forint. Nehézkes volt a beszerzés lebonyolítása is: az Akadémia
tagjainak javaslatai alapján végső fokon az Akadémia elnöki tisztjét is betöltő Teleki József
döntött a beszerzések kérdésében. A csupán szórványosan megmaradt források alapján
feltételezhető, hogy saját vagyonából is hozzájárult Széchényi Ferenchez hasonlóan - az
anyagi alapokhoz, különösen a külföldi tudományos folyóiratok beszerzése esetében. Tudjuk,
107