PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

alapból fedezték, az alapító hungarikum-központú elgondolásának megfelelően. A könyvtár -
minden nehézség ellenére - a Széchényi-gyűjtemény, a Jankovich- és az Illésházy-könyvtárak
anyagával s más beszerzésekkel gyarapodva (állományát tekintve) Közép-Európa egyik
jelentős, könyvészeti és tudományos szempontból gazdag gyűjteményévé fejlődött. Súlyos
problémája maradt azonban feltárásának hiányos volta és hogy az épület nem volt megfelelő.
Ezeknek a nehézségeknek a megoldását próbálta elérni szakszerű gondoskodásával József
nádor, a múzeum legfőbb pártfogója, amikor az építkezést és a belső személyi és tárgyi
kérdések megoldását szorgalmazta.
Az új épület tervét a magyar klasszicizmus nagynevű építésze, Pollack Mihály készítette el,
aki már több jelentős fővárosi épület (Ludovika Akadémia, a régi Vigadó, pesti Német
Színház stb.) tervezését végezte. Az építkezés 1837 nyarán indult meg; az árvíz kevés kárt
okozott, s így 1840 végére az épület tető alá került. A belső berendezés már lassabb ütemben
haladt, nem utolsó sorban az építkezés költségeinek megnövekedése miatt. Ezeknek a
nehézségeknek elhárítása volt a nádor egyik legfőbb gondja, aki ekkor gyakorlatilag az egész
múzeum igazgatásának feladatkörét is ellátta. Erre azért volt szükség, mert Miller halála óta a
múzeumigazgatói állás betöltetlen volt. A könyvtárőr és a természettári őr mellett csupán egyegy
segédőr és a szolgák végezték el a napi teendőket. Az igazgatói állás betöltésére csupán
1843-ban került sor. A nádor választása Bubinyi Ágostonra esett, aki ugyan nem volt tudományos
képzettségű szakember, de családi hagyományai és egyéni érdeklődése szoros szálakkal
fűzték a magyar tudományos élethez. A könyvtárral kapcsolatos kérdések ismeretébe a nagy
szakértelemmel bíró Horvát István könyvtárőr vezette be. Horvát halála után (1846) Mátray
Gábor, az ismert zenetudós lett a könyvtár őre, aki már évek óta dolgozott a könyvtárban,
illetve a Nemzeti Zenede gyűjteményében.
1846 nyarán megkezdődött az akkor már 100.000 kötetre gyarapodott állomány átköltöztetése
az új múzeumi épületbe. A költözködés nehéz feladat volt: a Ludovika Akadémián és több
más helyen tárolt gyűjteményrészeket meg kellett mozgatni, új felállításukról gondoskodni, és
ugyanakkor hozzálátni a már évtizedek óta szünetelő feldolgozás, katalogizálás munkájához.
A könyvtárosoknak mindezt szinte minden segítség nélkül maguknak kellett elvégeznök. A
költözködéssel egy időben vásárolták meg és szállították a könyvtárba Horvát István elhunyt
könyvtárőr 80.000 forint értékű, szakmailag kitűnő könyvtárát.
A Horvát-könyvtár megvétele után pár nappal (1847) elhunyt a könyvtár és az egész múzeum
ügyének lelkes patrónusa, az intézmény elnöke, József nádor, akinek jóindulatú támogatását,
az ügyek intézésében való aktív részvételét mindkét intézmény élete szinte utolsó napjáig
élvezte.
A legsúlyosabb probléma ez idő tájt a könyvtár felállítása és használhatóvá tétele volt.
Kubinyi Ágoston igazgató kidolgozta az egyes tárak működési szabályzatát, s így az
átköltözés befejeztével - a könyvtár kivételével - a gyűjtemények fokozatosan megnyíltak a
közönség számára. A könyvtár azonban nem, mivel súlyos személyi és technikai gondokkal
küzdött. A könyvtárőr mellett csupán kis létszámú személyzet dolgozott, a helyiségek nem
voltak bebútorozva, s a különböző könyvtári egységeket még nem lehetett egységes rend
szerint felállítani. Mátray gondosan áttanulmányozta a különböző külföldi rendszereket, s a
jelek szerint az úgynevezett müncheni tudományrendszertani módszert kívánta alkalmazni. Ez
azonban az Országos Széchényi Könyvtár esetében nehezen volt megvalósítható, mivel az
alapítványi egységekkel kapcsolatos különkezelési kikötések egy ilyen egységes rendszer
kialakítását erősen gátolták. A kérdést csak a könyvtár egészének adottságait figyelembe vevő
rendszerrel lehetett volna megoldani, s ezzel foglalkoztak is. A végleges megoldás azonban
ismét elmaradt, ezúttal a politikai események következtében.
104