PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

megtalálhatók legyenek. Ezért a legújabb rendelet előírta, hogy az öt tervezési gazdasági
körzet mindegyikébe eljuttassanak és szétosszanak egy-egy teljes kötelespéldány-sorozatot.
A Széchényi Könyvtár vette át a megszüntetett Országos Könyvtári Központ és Népkönyvtári
Központ legtöbb feladatát. Ezért kialakított külön osztályt a nemzetközi csere intézésére, és
1956 óta adminisztrálja a baráti országokkal kötött kulturális egyezmények alapján történő
kiadványcserét, gondoskodik a határon túlra küldendő anyag zavartalan szállításáról, és
fogadja a külföldi csereközpontok küldeményeit. 63 ország 534 intézményével tart fenn
kapcsolatot, s e réven évente körülbelül 20-25.000 kötet könyv és folyóirat jut be az országba.
Ennek mintegy 85%-át szétosztja a gyűjtőkörileg illetékes könyvtárak közt, a többit megtartja
magának.
Mint a könyvtárközi kölcsönzés központja, minden magyarországi könyvtárra kiterjedően
biztosítja az általuk kért hazai és külföldi könyvek kölcsönzését, és igyekszik kielégíteni a
külföldről beérkező igényléseket. Évi átlagban közel 15.000 kérés fut be hozzá, és kb. 25.000
esetben ő fordul megkereséssel a különféle hazai és külföldi könyvtárakhoz.
1954 óta a nemzeti tulajdonba került könyvanyag feldolgozását és szétosztását a könyvtár
Könyvelosztónak nevezett részlegében egy 50-60 főből álló munkaközösség végezte. Az első
teendő a műfaji csoportosítás volt, mert egészen más szempontok szerint osztották szét
periodikumokat, a régi és a modern könyveket stb.
A Széchényi Könyvtár és a debreceni Egyetemi Könyvtár, a két nemzeti könyvtár, megkapta
az állományból hiányzó összes magyar nyomtatványt, szám szerint kb. 20.000 kötetet (köztük
például Jókai műveiből 300 kiadást). 130.000 kötetet juttattak a megyei, járási könyvtárakba,
főleg az újonnan alapítottakba, ahol a felszabadulás előtt kiadott magyar irodalom hiányzott.
Salgótarjánba például 15.000, Tatabányára, Szekszárdra 10-10.000 kötetet küldtek. A
helytörténeti anyagból az érdekelt megyei könyvtárak igényelhettek elsőnek. A periodikumok
közül a magyar nyelvűekből a közművelődési, az idegen nyelvűekből a tudományos és a
szakkönyvtárak élveztek elsőbbséget.
Sok különleges érték is felszínre került: kb. 400 ősnyomtatvány, negyvennél több XVI.
századi külföldi és harmadfélezer 1711 előtti magyar nyomtatvány, egy 1530 körül írt
nyelvemlék, a Tihanyi kódex és egy nyomtatott korvina.
Évente átlag 300.000 kötetet osztottak szét. A munka a hetvenes években fejeződött be. Ekkor
a Könyvelosztó a Fölöspéldány Központ elnevezést kapta, és ennek megfelelően átvette a
könyvtárak által felajánlott, ott feleslegesnek ítélt művek hasznosítását. 1982-ben elkezdte a
fölöspéldányok szervezett kivonását a tanácsi, iskolai és szakszervezeti könyvtárak állományából.
Elsőnek Vas megye került sorra. A fölöspéldányoknak minősített állomány jelentős
része, közel 80%-a más könyvtárban talált gazdát.
A Széchényi Könyvtár 1946-tól folyamatosan elkészíti, megjelenteti a nemzeti bibliográfiát,
és 1952 óta gondozza a könyvek és folyóiratok központi katalógusát. Legújabban
kötelességévé tették a könyvtárak központi nyilvántartását.
Az ötvenes évek elején külön módszertani osztály létesült. Ennek brigádjai a helyszínen
tanították meg a kevés képzett könyvtárost foglalkoztató vidéki közművelődési könyvtárakban
a címleírást, szakozást, katalógusszerkesztést. Az osztályt - feladatait lényegesen kibővítve -
1959-ben Könyvtártudományi és Módszertani Központ névvel átszervezték. Ma legfontosabb
műhelye a minden könyvtártípusra kiterjedő elméleti, módszertani és továbbképzési munkának.
Különösen intenzív tevékenységet fejt ki az olvasásszociológia, olvasáspedagógia terén.
Egyezteti a könyvtári kutatómunkát, javaslatokat dolgoz ki a gyakorlati munka fejlesztésére,
döntéselőkészítő tanulmányokkal segíti a Művelődési Minisztérium könyvtári osztályát. Elő-
262