PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A kiegyezés után számos más szakegylet is alakult. Ilyenek a Földrajzi Társaság, a Magyar
Mérnök- és Építészegylet, a Gazdasági, Erdészeti, Kertészeti, Méhészeti, Turista és több más
egyesület. Mindegyik berendezett olvasóteremmel rendelkező, a fontosabb szakműveket tartalmazó
könyvtárat, s így sokat tett a szakmájukkal foglalkozó tagok képzettségének emeléséért.
Felsőoktatási könyvtárak
A felsőoktatási könyvtárak jelentős része a közművelődési és egyházi gyűjteményekhez
hasonlóan elsősorban a jogi, teológiai, történelmi, nyelvészeti, irodalmi műveket gyűjtött. Az
egyetemi könyvtárak az oktatás szükségleteinek megfelelően a humaniórák mellett az orvosi
és természettudományi műveket is beszerezték.
Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk Debrecenben és Pozsonyban új egyetemet alapított. Az
egyes karok 1914-ben, illetve 1918-ban kezdték meg működésüket. A saját könyvtárat egyik
intézmény sem nélkülözhette.
Pozsonyban az új gyűjtemény a 30.000 kötetes városi és a 15.000 kötetes jogakadémiai
könyvtár egyesítésével alakult meg. 1915-ben - bár még rendezési munkái folytak -
megnyitották a diákok és a közönség számára. A magyar könyvtárügyre nem gyakorolt érdemi
hatást, mert rövid négyévi működése után az újonnan alakult Csehszlovákia tulajdonába
került. Debrecen egyetemi könyvtárát 15.000 kötettel csak 1918-ban nyitották meg. Ezért a
következő korszak történetének keretében ismertetjük.
Az új egyetemek alapításakor az Egyetemi Könyvtár egyik tisztviselője, Kudora Károly
javasolta a régi és új egyetemek, s ezeken belül a központi és tanszéki könyvtárak központosításának,
szoros együttműködésének a megvalósítását, a beszerzések összehangolását.
Javaslata visszhang nélkül maradt; helytelenül értelmezett önállóságát minden egyetem,
mindegyik tanszékvezető professzor féltette és erősen védte.
Az országban 1875-ben hét állami és felekezeti jogakadémia működött. Még a szabadságharc
előtt alapították a kassait, nagyszebenit, nagyváradit és pozsonyit; ezek könyvtárainak
állománya már a kiegyezéskor meghaladta egyenként a 10.000 kötetet, az 1867 után létesített
győrié, egrié és kassaié jóval kisebb volt. 50-80%-ban jogi tartalmú szakkönyvekből, tankönyvekből
álltak. Az akadémiai professzorokon és a diákokon kívül mások is használhatták,
de ezt a kedvezményt nem sokan vették igénybe. A hallgatók is keveset olvastak; kivétel a
kassai.
Az akadémiák közül kettő még a XIX. században megszűnt. A nagyszebeni főiskola
könyvtára a Bruckenthal Múzeumba került, a győrié pedig a kassai akadémiára.
Szép, számottevő állománnyal rendelkeztek a protestáns főiskolák, a debreceni, sárospataki,
pápai, kecskeméti református, a kolozsvári unitárius főiskola, a nagyenyedi Bethlen-kollégium
a soproni és pozsonyi evangélikus líceum könyvtárai. Valamennyit a XVI-XVII. században
alapították - mint már volt róla szó -, s ezért polcaikon sok ritkaságot, régi magyar könyvet,
ősnyomtatványt őriztek. Egyik sem szakosodott, jellegük tudományos közkönyvtár volt és
maradt. Nemcsak a főiskolájukon tanított tárgyak irodalmát igyekeztek beszerezni. A
bölcsészeti, jogi, nyelvészeti, történelmi, természettudományi művek és a szépirodalom
arányosan volt képviselve állományukban.
143