PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

tömeges elterjedését bizonyítja Magyarországon. Még akkor is, ha sok egyházi vagy világi
könyvtulajdonos birtokában csak egy-két kötet volt, bizonyos, hogy több ezer kötetet
vásároltak ezektől a budai cégektől vagy közvetlenül külföldi nyomdákban. Velencében,
Bécsben, Krakkóban, Hagenauban és máshol készültek a speciálisan magyar használatra szóló
liturgikus könyvek (részben éppen Mátyás király ide vonatkozó rendeletének és Bakócz
Tamás buzgólkodásának következtében). Külföldi nyomdákban láttak napvilágot magyar
szerzőknek, Temesvári Pelbártnak, Laskai Osvátnak, Thuróczy Jánosnak és másoknak latin
nyelvű munkái, de külföldön, főleg Bécsben és Krakkóban jelentek meg, már Mohács után, a
korai magyar nyelvű nyomtatványok is. Így az előző évszázadokkal szemben, amikor a kézzel
írott könyv csak kevesek féltett tulajdona volt, a nyomtatott könyv lassanként a mindennapi
élet eszközévé válik, a társadalom széles köreinek, egyháziaknak, világiaknak tulajdonává, a
könyvtár sem elszigetelt jelenség többé, hanem a kisebb-nagyobb könyvtárak ellepik az ország
egész területét.
Korszakunk végére tehát megérett a helyzet Magyarországon a könyvkultúra teljes kibontakozására.
A magasabb és alacsonyabb hazai és külföldi iskolázás általánossá válásával, az
írni-olvasni tudás terjedésével kibontakozik a magyar nyelvű világi irodalom is, a reformációval
megindul a magyar nyelvű teológiai vitairodalom, s egyre nyilvánvalóbbá válik a hazai
nyomdák szükségessége. A XVI. század első évtizedeiben tehát Magyarország a kulturális
virágzás magas fokára jut el, s vele együtt természetesen a könyvkultúra is, amikor bekövetkezik
a régóta fenyegető katasztrófa, a pusztulás. Mégis, miközben az ország politikai és
katonai súlyát elveszti, állandó háborúk dúlják, anyagi fejlődése visszamarad, a szellemi élet
virágzása nem szűnik meg, hanem még fokozódik. Mindehhez az alapokat a XV. század nagy
erőgyűjtő korszaka, a humanizmus és reneszánsz kibontakozása adta meg, az a nagy munka,
amely Mátyás korszakának az eredménye volt, ugyanúgy, ahogy a nagyobb könyvtárszervezők
előtt is mindig a Corvina Könyvtár eszménye lebegett.
52