PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

iskolai dolgozataikat ott készítő diákok keresték fel, s ennek következtében a használt
szépirodalom aránya csak 45%, és 32% az irodalomtörténeté.
A nem középiskolás látogatók 30-40%-a háztartásbeli és nyugdíjas volt és, körülbelül ugyanannyi
a tisztviselő is. Iparos, munkás olvasó csak kevés akadt, Győrben, ebben a nagy
iparvárosban is mindössze 4,6% az ipari munkások aránya, Sopronban pedig 5,3% a közös
kategóriába sorolt munkásoké, szolgáké és altiszteké. Ennek egyik oka az volt, hogy este,
amikor a munkások jobban ráérnének, a könyvtárakat zárva tartották. A „tisztességes
öltözetet” a legtöbb helyen megkövetelték, de ez gyakorlatilag csak annyit jelentett, hogy
senki se üljön be piszkos munkaruhában az olvasóterembe.
Paraszt olvasó annyira kevés tévedt be a könyvtárakba, hogy százalékkal ki sem lehetett
fejezni. Mindennél többet mond Móra Ferencnek, a Somogyi Könyvtár igazgatójának
nyilatkozata 1931-ből: „A statisztikában szerepel a »földművelő«, de igazi parasztot én 28 év
alatt egyet sem láttam a városi könyvtárban.” Pedig a könyvtárvezetők közt Móra volt az, aki
leginkább szívén viselte a parasztság művelődésének emelését, s ennek érdekében mindent
megkísérelt.
A közgyűjtemények országos főfelügyelője jelentéseiben egyéb hibákat is feltár. Szombathelyen
például a harmincas évek végén a kultúrház épülete a teljes elhagyatottság képét
mutatta, a fenntartó, a rossz anyagi körülmények közé került kultúregyesület a könyvraktárnak
alkalmas helyiségeket bérbe adta egy szobafestőnek, egy dobozkészítő iparosnak és a helybéli
vívóklubnak. Cegléden, ahol kölcsön nem adtak könyveket, az olvasóterem nedves volt,
levegője pedig áporodott.
A használt kötetek száma - mint az 1938-as adatokat tartalmazó táblázat is mutatja - nagyon
különböző volt, még akkor is, ha a városok eltérő nagyságát figyelembe vesszük:
Helység Kölcsönzött kötetek Olvasóteremben használt kötetek
Debrecen 70.172 34.765
Győr 15.591 411
Miskolc 669 4.962
Sopron 92.697 1.298
Szeged 134 28.322
Szombathely 43.200 -
A kölcsönvett és a helyben olvasott kötetek közti feltűnő különbséget az magyarázza, hogy
Szegeden, Miskolcon csak kivételes esetekben kölcsönöztek, Szombathelyen viszont nem
rendeztek be olvasótermet.
Az állomány összetétele, a használók szám és foglalkozás szerinti megoszlása egyaránt azt
bizonyítja, hogy vidéki városi könyvtáraink fejlődtek a dualizmus kora óta, de még mindig
nem tudták megközelíteni a Szabó Ervin által propagált és a Fővárosi Könyvtárban részben
megvalósított angol mintájú public libraryt. Művelődéspolitikánk vezetői nem ösztönözték
őket, hogy erre az útra lépjenek.
Mellettük a városokban, nagyobb falvakban az olvasási igények kielégítésében segédkeztek a
kaszinók, önképző egyletek, iparos körök, irodalomnépszerűsítő társaságok könyvtárai.
Jelentőségük a közművelődési és szakszervezeti könyvtárak fejlődésével párhuzamosan
csökkent. Állományuk minőségéről, összetételükről, a forgalom nagyságáról nem készültek
statisztikák, de feltehetően alig különböztek az 1914 előtti állapottól.
222