PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

„C” típusú az alsó fokú településközpontok, a nagyközségi, önálló falusi és a városi
lakókörzetek könyvtára. Fele részének van külön gyermekrészlege, 15%-árak olvasóterme.
Gyűjtik az Új Könyvekben ismertetett teljes törzsanyagot, mintegy 50-féle folyóiratot, 4-5
gyermeklapot. Felnőttszolgálatuk heti 20-24 óra, gyermekrészlegük 12 óra hosszat tart nyitva.
Átlagos olvasólétszámuk 1320 fő, ezeknek 47%-a általános iskolás. Állományuk nagy,
átlagosan 27.700 egység, ennek 75%-a könyv, 14,5%-a hanglemez, 6,2%-a folyóirat és 4,3%-a
diafilm.
A hálózat kiegészítő intézménye a „D” típusú könyvtár, amely lehet önálló vagy csatlakozhat
iskolához, művelődési otthonhoz vagy más intézményhez. Teljessé teszi a városok és még
inkább a kis falvak könyvtári ellátását. Olvasói rendelkezésére bocsát legalább ezerkötetes, jól
megválasztott állományt, letét vagy vásárlás formájában évi 200 kötet frissen megjelent
könyvet, járat 8-10-féle folyóiratot, és hetenként 6-8 órát tart nyitva.
Ma könyvtárnak csak azt az intézményt nevezhetjük, amelynek révén elvileg mindenki
minden szükséges dokumentumhoz és információhoz hozzájuthat, és amely szoros kapcsolatban
áll egy hálózattal. A modern könyvtárügy nem egymástól elszigetelt, független megyei,
járási, falusi könyvtárakból áll - Sallai István szavai szerint - „nem külön-külön megásott
kutak egymásmelletisége, hanem vízvezeték-rendszer, közlekedőedény”.
Minden előrehaladás mellett az apró falvak ellátása ma sincs teljesen megoldva. A „D”
típusúnak többé-kevésbé megfelelő könyvtár ugyan mindenütt van, s ezzel elértük azt az
1949-ben kitűzött célt, hogy a legtávolabbi helységekbe is eljusson a könyvtári szolgálat, de...
„élő-e az a könyvtár, amelyik hetente egyszer vagy kétszer nyit ki, 2-4 órára Fűti-e, fűtheti-e
hivatástudat a boltvezető feleségét, a másutt tanító pedagógust, a hazajáró középiskolást, aki
nagy rábeszélésre havi 2-300 forintért vállalja itt a kezelést” - kérdezte Szita Ferenc, a
Kaposvári Megyei Könyvtár igazgatója egy 1983-ban megjelent kis tanulmányában. Könyv
van elég, de modern, olyan, amelyet a rádió, a televízió népszerűsít, alig. A nagyobb rész
szegényes választék, amelyet vagy elolvastak, vagy nem is igénylik az elolvasását. Ezek a kis
gyűjtemények nem váltak a községi élet központjává, nincs mellettük klubszoba, művelődési
otthon, ahol kártyázni, sakkozni, politizálni lehet, mint a régi gazda- és olvasókörökben.
Pusztán a kölcsönzésre zsugorodott szolgálata nem tud eléggé megfelelni az igényeknek;
pedig ezeknek a kistelepüléseknek majdnem felében nincs iskola. Így az alkotmány által
szavatolt művelődési jog valóra váltásának egyetlen lehetősége a könyvtár.
A közművelődési könyvtárak fontos és törvényerejű rendeletben előírt feladata a hátrányos
helyzetűek, azaz a betegek, a műveltségben hátramaradottak (köztük a cigányok), a szociális
otthonban élők és a kórházi gyógyászati intézetekben ápoltak könyvvel való megfelelő
ellátása, de ezen a téren nagy a lemaradás, még sokat kell tenni ennek megszüntetése érdekében.
A falusi könyvtárak elhelyezése a legváltozatosabb, művelődési otthonokban, tanácsházán,
iskolában, sőt elvétve még magánházakban is. Az iskolai elhelyezés előnye, hogy a tanulók
nagyobb mértékben használják. Hátránya pedig az, hogy a lakosság nem érzi a sajátjának, alig
ismerik, sokan nem is tudnak róla, s így kevesen látogatják. A művelődési otthonnal való
együttműködés elméletben kitűnő, a gyakorlatban azonban az otthon egyéb feladatok miatt
gyakran csökkenti a könyvtárak részére szolgáló alapterületet.
280