PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Az 1980-ban kiadott Honvédségi könyvtárosok kézikönyve magas követelményeket támaszt a
könyvtáros személyével kapcsolatban. Előírja, hogy legyen „egy személyben pedagógus és
népművelő, agitátor és a könyvtári kérdések szakembere, adatszolgáltató informátor és
mozgalmi aktivista, dokumentátor és ügyféllel bánni tudó pszichológus. Műveltsége speciális
és univerzális, személyisége megnyerő és bizalmat ébresztő, tudása tekintélyt parancsoló.”
Köznyelvre lefordítva: a honvédségi könyvtáros feladata nemcsak könyvtári tevékenység,
hanem segítség minden kulturális természetű kérdés megoldásában, még a keresztrejtvényfejtésben
is, irodalmi színpad irányítása, kiállítások szervezése, vetélkedők vezetése, könyvárusítás.
Munkájukat a politikai és kiképzési feladatokhoz kell irányítaniuk. A cél a sorkatonák
80-90%-ának olvasóvá nevelése, a 60%-ot már sikerült túlszárnyalni.
Az állomány 50%-a szépirodalom, 30%-a hadtudományi, 20%-a pedig ismeretterjesztő mű.
Sok a műszaki, természettudományi és irodalmi folyóirat, a legkeresettebbek a tudományostechnikai
tájékozódást nyújtó kiadványok. Sok helyen zenei részleget is felállítottak.
A Testnevelési Főiskola könyvtára a főiskola oktató-nevelő munkájának segítése mellett
tájékoztatja a vezető szerveket, a testnevelési és sportmozgalom szakembereit a szakirodalomról,
és igyekszik a szakmai közvéleményt formálni. A testnevelési és sportmozgalom egyetlen
tudományági könyvtára és az 1956-i törvényerejű rendelet értelmében a testnevelési hálózat
központja, amelyhez oktatási intézmények, sportszövetségek könyvtárai tartoznának, ha
ilyenek egyáltalán volnának. Valójában a hálózat még csírájában sem alakult ki.
Régi állománya Buda ostromakor majdnem teljesen megsemmisült. Az 1983-as állomány
65.875 egységből állt, ebből 42.000 kötet könyv, 14.000 kötet folyóirat és 8000 kézirat. 1604
beiratkozott olvasója között feltűnően kevés az edző, évente átlag csak háromszázan
érdeklődnek az új edzési módszerek, szervezési eljárások, oktatási lehetőségek felől. Az
intézmény dokumentációs tevékenységet folytat, gyorstájékoztatót ad ki, bibliográfiákat
jelentet meg.
Iskolai könyvtárak
Az iskolai könyvtáraknak hármas feladatuk van: a) az iskola oktató-nevelő munkájához
szükséges könyvek, folyóiratok és egyéb információs anyagok biztosítása; b) a tanulók olvasóvá
nevelésének, könyvtári tájékozódásának elősegítése és c) a pedagógusok szakirodalmi
igényeinek kielégítése.
Koordinációs központjuk az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, amely 1959-ben
alakult a minisztérium pedagógiai könyvtárának és a Fővárosi Pedagógiai Könyvtárnak
összevonása révén. A teljesség igényével gyűjti a magyar oktatáspolitikai, neveléstudományi,
nevelés- és ifjúságlélektani, ifjúságszociológiai dokumentumokat, a tankönyveket, a gyógypedagógiai,
iskolaegészségügyi műveket és ezeknek a szakterületeknek legfontosabb külföldi
irodalmát. Több különgyűjteménye van iskolai értesítőkből, gyermekkönyvekből, tankönyvekből
és ezer kötetnél nagyobb referensz-könyvtára. Figyelőszolgálatot tart fenn, számos kisebb
bibliográfiát és referátumokat állít össze, az újonnan beszerzett külföldi könyvekről
kéthetenként gyorsinformációkat tesz közzé. 74 főhivatású és 14 másodállású könyvtárosa
munkáját 71 külső munkatárs segíti, főleg fordítók.
Az iskolai könyvtárak könyvtári hálózatunk leggyengébb láncszeme, legmostohábban kezelt
területe. Úgy tűnik, egy időben elfelejtették, hogy hatékonyabb pedagógiai tevékenység
elképzelhetetlen korszerű, jól felszerelt iskolai könyvtárak nélkül.
275