PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

otrányos” könyvet, a földszinten a 4000 katolikus és közömbös tartalmút. A más vallású
könyvek mintegy 2000 kötetet kitevő duplumait ugyanakkor megsemmisítették.
A másik nagy jezsuita könyvtár a nagyszombati volt, a mai budapesti Egyetemi Könyvtár őse.
Ennek a gyűjteménynek eredete elvben a nagyszombati kollégium első alapításának idejére,
1561-re megy vissza. 1632-ban már 1489 kötetből állt, s 1635-ben, az egyetem alapításakor
annak a könyvtára lett. 1690-ben már az ország legnagyobb könyvgyűjteménye.
Az ebből az évből fönnmaradt katalógus 5331 kötetet sorol fel, 90%-a latin. A 23 szakcsoportban
fölállított anyag tartalma változatos; a 2126 vallásos vonatkozású mellett 417 a
történelem, 362 a filozófia, 339 a matematika területéhez tartozik. Ez a könyvtár állományát
zavartalanul megtarthatta és fejleszthette, nem úgy, mint azok a jezsuita könyvtárak, amelyek
a vallási viszályok áldozataivá váltak, így a znióváraljai „legjobb könyvekkel megrakott
gazdag” könyvtár, amelynek köteteit az evangélikusok széthasogatva vízbe hajigálták, vagy a
kolozsvári Báthory István alapította jezsuita egyetem könyvtára, amelyet a reformátusok
pusztítottak el.
A jezsuitáknál sokkal kisebb szerepet játszottak az újjászervezett más szerzetesrendek.
Közelebbit ezek közül csak a bencések ebben a korszakban újratelepített fő kolostorának, a
pannonhalminak könyvtáráról tudunk. Itt 1639-ben kezdődött meg ismét a bencés élet. A
kolostor mindjárt újjáépítésekor tekintélyes könyvtárhoz jutott az elveszett középkori
állomány helyett. Az apátságot már előzőleg javadalomként élvező Himmelreich György
ugyanis 1628-ban saját könyvtárát az újjászervezendő apátságnak ajándékozta. Saját kezűleg
írt könyvjegyzéke 454 telt tartalmaz, mindenféle szakból. (A régi, szétszóródott anyagból
Himmelreich mindössze 10 kötetet tudott visszaszerezni.) A könyvtár további gyarapodása is
gyors volt, mert 1658-ban a vagyonleltár már 1341 művet ír le, 1614 kötetben. Ebből 142 a
liturgikus könyv, a többinek mintegy harmadrésze világi tartalmú, köztük meglepően sok a
világtörténet, de sok a filozófiai, természettudományi, csillagászati, matematikai, orvostudományi
könyv is.
XVII. század folyamán egymás után újjáalakuló ferences kolostorok könyvtárairól csak keveset
tudunk. Még legfőbb adatunk a szakolcai bibliotékáról van, amelynek 1662-ben készült
katalógusa ránk maradt. Ekkor a könyvtár már tekintélyes méretű volt, 1009 művet
tartalmazott. Ezeket hét szakcsoportba sorolták, közülük három vallási vonatkozású, azután
történelem, jog, egyéb világi művek. Külön hetedik csoportként voltak elválasztva a nem
latin, hanem magyar, cseh, német, lengyel, görög nyelvű könyvek.
A szakolcainál is nagyobb könyvtár lehetett a rend főiskolával is ellátott kolostorában
Nagyszombatban. Ez a könyvtár kapta meg Pázmány Péter nagyszombati könyveit, de - amint
már föntebb láttuk - ez a gyűjtemény a XVII. század végén megsemmisült.
Barokk főúri és nemesi könyvtárak
Az ellenreformáció érvényre jutásával a főúri udvarok éppen úgy megmaradtak a főrangú és
nemesi társadalom központjai, az ifjúság nevelő iskolái, mint korábban, csak a protestáns
udvari pap helyét most jezsuita gyóntatók és nevelők foglalják el, ők irányítják ott a szellemi
életet, maguk a többségükben katolikussá lett főurak most már a katolikus nyomdák, könyvkiadás
és iskolák támogatóivá lesznek. Sajnos a kutatás eddig még keveset tárt fel könyvtáraikról.
Így nem ismerjük a legnagyobb birtokos, az ország sorsát döntő módon irányító
Eszterházy Miklós nádorét. Pedig ő még feleségét is arra buzdította, hogy az ő távollétében
„magad maradván is vigasztald magadot, ha nem egyébbel is, olvasgatással”.
65