PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Egyébként a könyvtár fejlesztésére meglehetősen csekély összeget, évi 500 forintot kapott,
ami a legszükségesebb anyag folyamatos beszerzését is csak alig tette lehetővé. A személyzet
szintén kevés volt: a könyvtárigazgató, egy könyvtáros és egy szolga látta el a tennivalókat.
Az első igazgató Lakits György ex-jezsuita volt, majd pár év múlva a szintén volt jezsuita,
neves történész, Pray György került a könyvtár élére. Az igazgató közvetlen felettese az
egyetemi tanács lett; az egyetemi szervek irányító tevékenysége általában kicsinyes és
bürokratikus volt.
A Budára költözés során - jóllehet állandóan hangsúlyozták a könyvtár fontosságát - a
palotában az intézmény csupán öt helyiséget kapott, s ezekből is kettőt az igazgató foglalt el.
Bár a könyvtári anyag egy része Nagyszombatban maradt, nagyon szűkös volt az elhelyezés;
ezt még súlyosabbá tette a vidéki jezsuita könyvek beáramlása. Nőtt viszont az állások száma:
az igazgató mellett ekkor már egy másodkönyvtáros, két könyvtárőr, két írnok és egy szolga
végezte a munkát. Az új követelmények, az egyetemi tananyag és a politikai, világnézeti
gondolkodásmód átalakulása miatt az állomány összetételében hiányok mutatkoztak,
elsősorban a magyar történelem, az orvostudományok, a természettudományok és a gyakorlati
(műszaki, gazdasági) ismeretek terén. Az állami szervek (tévesen) úgy vélték, hogy a jezsuita
könyvanyagból ezek nagyjából pótolhatóak lesznek. Elképzelésük tévesnek bizonyult, hiszen
a jezsuita rendházak könyvtárai éppen ezeken a területeken voltak szegényesek. A hiányok
pótlása ekkor elmaradt, s később is csak nehézkesen haladt előre. Ez egyúttal azt is jelentette,
hogy az egyetem tanárai és hallgatói nem a kívánatos mértékben és ütemben jutottak hozzá a
számukra szükséges művekhez. Erre pedig komoly volt az igény, s ez a haladó eszmék
terjedésével egyre inkább nőtt. Külföldet járt magyarországiak, könyvgyűjtő főurak és főpapok,
tanuló diákok és tovább tanuló tanárok mindenkor felkeresték az útjukba eső nevesebb
könyvtárakat, s azokban elsősorban a szabadabb könyvhasználat lehetőségére figyelhettek fel.
Erre mutatnak Kis János a soproni magyar nyelvművelés és tudományos élet egyik
vezetőjének szavai a göttingai könyvtárról: „Alig lehet eléggé ditsérni azt a készséget, mellyel
a tanulókkal közöltetnek a szebbnél szebb könyvek.”
Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben két fontos intézkedés történt a könyvtár
fejlesztése érdekében. 1779-ben elkészült a könyvtár első szervezeti szabályzata. Leglényegesebb
intézkedése a könyvtár közhasználatúvá, nyilvánossá tétele volt. A beszerzések terén a
karok és a szaktanárok kívánságaihoz kellett igazodnia. A szabályzat előírta többek között azt
is, hogy a könyvtár évente állítson össze és adjon közre egy tudományos jellegű tájékoztató
jegyzéket a magyar könyvtermésről. Egyéb feladatai mellett ezt a könyvtár nem tudta megvalósítani,
viszont ezért kapta meg 1780-ban, Magyarországon elsőként, a kötelespéldányjogot.
II. József uralkodása alatt a könyvtár életében újabb jelentős átalakulások történtek. A hátralékos
beszerzési összegeket folyósították. A korábbi volt jezsuita igazgatók és könyvtárőrök
helyét világi emberek, Bretschneider Henrik és Kovachich Márton György vették át. Ők
készítették el a már régóta esedékes és minden állami anyagi támogatás előfeltételét képező
általános könyvjegyzéket (Index Generalis) a beszállított jezsuita könyvanyagról, mely ma is
47 volt jezsuita könyvtár mintegy 58 000 kötetéről nyújt tájékoztatást. Személyi, világnézeti
és politikai ellentétek miatt Bretschneider és Kovachich 1784-ben távoztak a könyvtárból, s a
vezetést ismét Pray György vette át. A távozó könyvtárosok működésének viszont komoly
eredményeként könyvelhetjük el azt is, hogy a könyvtár állománya átalakult. A hittudományi
művek aránya 10%-kal csökkent, s ugyanennyivel emelkedett a társadalom- és természettudományos
könyvek aránya.
93