PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

már említett Csépán István is helyet foglalt. 1849 után működése gyakorlatilag megszűnt.
Állományát 1866-ban a kaposvári gimnázium vette át. Komárom megyében 1827-ben Kultsár
István volt bencés, a neves szerkesztő és tudományszervező, Festetics László nevelője
ajánlotta fel megyei könyvtár céljára többezer kötetes könyvtárát. Kísérőlevelében a
közművelődést „fensőbb cél”-ként jelölte meg. A könyvanyag szervezési nehézségek és a
megyei szervek értetlensége miatt hosszú ideig a megyeháza pincéjében hevert, s csupán
1884-ben nyílt meg a közönség számára. Árva megye székhelyén, Alsókubinban a Csaplovits
család létesített „megyei és nyilvános” könyvtárat, melynek 1840-ben készült szabályzatát
ismerjük. Eszerint abból a megyei birtokosok aláírásra kölcsönözhettek, mások csupán óvadék
ellenében. A szabályzat - s ez már a humor határát érinti - előírta, hogy a könyvtári helyiségekbe
tilos kutyával belépni.
A nyilvános könyvtárak ügyében a reformkor későbbi évei természetesen bizonyos fellendülést
hoztak. Ezt a politikai viszonyok változása, a cenzúra enyhülése mellett az is magyarázza,
hogy a könyvkiadói és a könyvkereskedelmi háttér kiszélesedett, a könyv hozzáférhetőbbé vált.
Ez tette lehetővé, hogy 1834-ben Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc ösztönzésére
megalakulhatott az Országgyűlési Ifjúság Társalkodási Egyesületének könyvtára. Az
országgyűlésekre ezekben az években már több mint 300 jurátus - a képviselők joggyakornokai,
fiatal jogászok - gyűlt össze. Ők voltak a reformeszmék legradikálisabb, legmeggyőződésesebb
képviselői. Könyvtáruk kicsiny volt, mintegy 100 kötetnyi csupán, azonban
könyveik mind a leghaladóbb politikai irodalmat képviselték. Pár évvel később, 1839-ben,
Heckenast Gusztáv nyitott Pesten kölcsönkönyvtárat. Körlevélben tájékoztatta a közönséget
arról, hogy 8000 kötetes könyvtárában magyar, német, francia, angol és olasz nyelvű
művekkel áll olvasói és kölcsönzői rendelkezésére.
A harmincas-negyvenes években számos vidéki városban létesült kaszinói, olvasóegyleti
könyvtár. Ezek a társadalom különböző rétegei számára álltak nyitva: polgárok, városban lakó
birtokosok, az iparosok művelődésre vágyó rétegei kereshették fel őket, azonban a néptömegek,
különösen az iparostársadalom alsóbb rétegeinek és a falusi parasztságnak
közművelődési szükségleteit nem elégíthették ki. Ilyen könyvtárak keletkeztek 1830 után
időrendben a következő városokban: Balassagyarmat, Győr, Liptószentmiklós, Rozsnyó,
Marosvásárhely, Pápa, Ipolyság, Nagykároly, Abony, Bártfa, Besztercebánya, Hajdúböszörmény,
Kiskunfélegyháza, majd a negyvenes években Kisujszállás, Szabadka, Szekszárd,
Kézdivásárhely, Törökszentmiklós, Nagykőrös, Békéscsaba, Munkács, Rimaszombat.
Ezeket a könyvtárakat általában az jellemezte, hogy - kevés kivétellel - elsőrendű céljuknak
tartották a reformeszmék terjesztését. Könyv- és folyóirat-állományuk jellege is általában
ennek a célnak felelt meg. Az olvasás mellett célként tűzték ki azt is, hogy az érdeklődők
között a társadalmi élet művelt formáit is kialakítsák, az együttes beszélgetések révén a
közszellemet formálják. Több városban előfordult, hogy a különböző társadalmi rétegekből
származó érdeklődők számára különféle olvasóegyleteket, kaszinókat hoztak létre. Így például
Szegeden külön ilyen intézmény működött a nemesek és gazdag birtokosok, a polgárok és az
„őstermelő” gazdálkodók számára. Kolozsvárott is három egylet működött: a kaszinó, a
polgári olvasótársulat és a város egyéb lakosai részére létesített olvasótársulat. Győrött az
olvasóegylet könyvtára kiemelkedően radikális könyv- és folyóiratanyagával tűnt ki. Fontos
szerepet játszott a kaszinói könyvtárak között a pesti Nemzeti Kaszinó könyvtára is. A
kaszinó kezdetben csak a főnemesi és nagyobb birtokosi családok tagjai számára állt nyitva,
azonban a reformeszmék - nem utolsósorban annak oly kiemelkedő képviselői, mint
Széchenyi István és Wesselényi Miklós - befolyására megkezdődött a feudális korlátok
fellazítása: a város vezető polgárai és a tudományos élet neves képviselői is helyet kaphattak
115