PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

túlzsúfoltság áldozatául, tanteremnek kellett igénybe venni. Ma a könyvtáraknak - sajnos -
csak mintegy harmadrésze alkalmas egy egész osztály befogadására - az 529 középiskolában
csak 172 -, a többiben csak kisebb csoportok tartózkodhatnak egyszerre, sőt a gyűjtemények
jelentős része csak kölcsönzésre van berendezve.
Egyéb hiányosságok is tapasztalhatók. Kis helyeken, falvakban hiányoznak a szükséges
személyi és anyagi feltételek. Az átlagos kötetszám itt 442, ebből ideológiai anyag 13%,
pedagógiai 30%, szépirodalom 22%, ifjúsági irodalom 24%, egyéb anyag 11%. Az állomány
egy része rövid brosúra, tanításhoz szükséges segédkönyv. A kötelező irodalmat csak alacsony
példányszámban tudják beszerezni. A tanulóknak itt csak körülbelül negyede olvas.
Az iskolai könyvtárak működését mindenesetre nehezíti a szakemberhiány, a kezelők egy
részének nincsenek könyvtárosi ismeretei. A függetlenített könyvtárosok száma az általános
iskolákban kevés, 204, az összlétszám 7,2%-a, a gimnáziumokban elég jó, meghaladja az
összlétszám 47%-át. A rendelet szerint függetlenített könyvtárost ott lehet alkalmazni, ahol a
tanulók száma ötszáznál, illetve a tanulócsoportok száma tizenhatnál több. A többség
ellenértékül órakedvezményt vagy tiszteletdíjat kap, de lehet olyan tanítókat is találni, ahol az
órakedvezmény csak heti egy óra, a tiszteletdíj pedig havi 100 forint. Az általános iskolai
pedagógusoknak több mint harmadrésze (1054 fő = 37%) társadalmi munkában végzi ezt a
feladatot, a gimnáziumokban csak nyolcan dolgoznak társadalmi munkában. Az iskolai
könyvtárosok feladatához tartozik: a beszerzendő művek kiválasztása, a rendelés, leltározás,
szerzői és szakkatalógus készítése, kölcsönzés gyermekeknek, kollégáknak, a könyvtárismertetés,
tájékoztatás a katalógusok, a kézikönyvek, bibliográfiák használatáról, segítség az
irodalomkutatásban, időnként állományellenőrzés stb. Elég minderre heti 2-4 órakedvezmény
A beszerzésben a felszabadulás előtt tapasztalt megkötöttségekkel, vásárlási tilalmakkal nem
találkozunk. Tiltó jegyzékeket nem adnak ki, csak ajánlókat. Ilyen többek között az a három
alapjegyzék, amelyet a Pedagógiai Könyvtár 1968-ban adott ki az osztatlan, részben és
teljesen osztott általános iskolák részére. A korszerű pedagógiai munkák egyikből sem
hiányoznak.
A tanácsi (területi) könyvtárhálózat
A közművelődési könyvtárak két nagy csoportja - a tanácsi (területi) és a szakszervezeti -
kiegészíti egymást. Mindkettő szerepe fontos, az egyik a lakóhelyen, a másik a munkahelyen
igyekszik az olvasási szükségletet felmérni és kielégíteni.
A városi és a falusi közművelődési könyvtárak életében nagy változást jelentett az 1952.
május 14-én kiadott miniszteri rendelet, amely előírta a megyei és járási könyvtárak
felállítását, illetve a körzeti könyvtárak átszervezését.
A 19 megyei könyvtár hamar megalakult, mégpedig a körzeti és a városi könyvtárak
összeolvasztása révén, 1956-ban egyesek közülük már húszfőnyi személyzettel működtek.
A megyei könyvtár a megyei tanács intézménye, s mint ilyen, hálózati központja a megye
területén levő városi és községi könyvtáraknak, ellátja a hálózat módszertani irányítását, segít
az állománygyarapításban, végzi a mellékfoglalkozású könyvtárosok képzését, útmutatást ad a
tervek készítéséhez, rendezvények szervezéséhez, összegyűjti és értékeli a statisztikákat.
Tevékenységében eleinte - érthető módon - aránytalanul nagy részt foglalt el a hálózati
szervezés és agitáció.
277