PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

létesítésére, és július végéig a Ganz-Danubius Kocsigyárban, a Magyar Ruggyantagyárban és
három más üzemben elkészült a berendezés is. Megnyitásukra már nem került sor. Sok pártés
szakszervezet azonban saját könyvtárat létesített, lefoglalva a megszüntetett kaszinók,
polgári körök gyűjteményeit.
A vakokról sem feledkezett meg a munkáshatalom. Úgy határoztak, hogy központi
könyvtáruk a Vakok Országos Szövetségében legyen. Ennek adják át a nevelőotthonokban
levő, az ifjúság nevelésével kapcsolatba nem hozható Braille-írású műveket, viszont a
központban levő ifjúsági könyveket osszák szét a tanulóotthonok közt. Meghirdettek egy
nyolchetes tanfolyamot pontírású könyvek másolói számára; tantárgyai közt szerepelt a
Braille-írás megtanulása és az erre az írásra alkalmas gépek, eszközök ismertetése.
Vidéken jóval kisebb lendülettel folyt a könyvtárügy átszervezése. Legelső intézkedés gyanánt
a közoktatásügyi népbiztosság utasította a vidéki munkástanácsokat, hogy addig, amíg
részletesebb rendelkezést nem kapnak, foglaljanak le megfelelő helyiségeket, hogy oda tudják
átköltöztetni azokat a közkönyvtárakat, amelyek a proletárolvasók számára nehezen
megközelíthető helyen fekszenek. Április 28-án ezt egy másik rendelet követte: a tanácsok
alakítsanak művelődési osztályokat, és ha szükségesnek látják, külön könyvtári alosztályokat
is. A városokban levő tudományos könyvtárak egyesítendők, részükre igénybe vehető egy
központi fekvésű épület. Magán- és családi könyvtárak csak akkor foglalhatók le, ha épségük
veszélyeztetve van, vagy ha tulajdonosuk elhagyta.
Kecskeméten kérték a református kollégium vezetőségét, hogy a kollégium könyvtárát tegye
hozzáférhetővé a proletariátus részére. Pápa könyvtárügyi megbízottja, Török Mihály ugyancsak
a református főiskola könyvtárát akarta modern nyilvános gyűjteménnyé fejleszteni. A
dísztermet 50 személyes olvasóvá alakíttatta, és 11 feloszlatott egyesület kis, életképtelen
könyvtárából 4654 kötetet ideszállíttatott. Győrött Polgár Imre ügyvéd egyesítette a Kereskedelmi
és Ügyvédi Kamara könyvtárát a városi könyvtárral. Egyéb gyűjtemények beolvasztását
is tervezte, de Dienes László utasította, hogy az iskolai és egyházi könyvtárakat
hagyja érintetlenül. Kaposvárott Neubauer Ferenc ügyvéd vett át a megyei könyvtár részére
15.000 kötetet a helybeli kaszinóktól, társasköröktől, szabadkőműves páholytól. Szegeden
egyesítették a szakszervezetek könyvtárait, s ez a kétezernél több művet tartalmazó könyvtár
tovább működött az ellenforradalom idején is. Hasonló kezdeményezésekkel másutt is
találkozunk.
A vidéki közművelődési könyvtárak osztályának vezetője, Mihalik József elkészítette a
kecskeméti, ceglédi, nagykőrösi, győri, pápai, kiskunhalasi és soproni központi könyvtár
megszervezésének részletes és még tíz könyvtár megszervezésének vázlatos tervét. Ezek a
helyi központok látták volna el olvasnivalóval a hozzájuk tartozó falvakat. Mihalik még olyan
számításokat is végzett, hogy az egyes városokba hány folyóiratot, hány kötet ifjúsági,
szépirodalmi, könnyebb és magasabb fokú ismeretterjesztő művet kell juttatni. Nagykőrösnek
például kezdetben 15.000 kötetet szánt. Munkájával július végére készült el, s ez eleve
eldöntötte terveinek sorsát.
Gondoskodás a könyvanyagról. A könyvtárosképzés
A sok tervezett új és a megnagyobbítandó régi könyvtár berendezéséhez könyvek kellettek,
nagyon sok könyv. Előteremtésüket a könyvtárügyi megbízottak feladatává tették. A nagymértékű
papírhiány miatt legfeljebb néhány sokpéldányos könyv kiadására lehetett számítani,
ezért a meglevő állományra voltak utalva. „Könyvet a proletárnak” jelszóval felhívást tettek
199