PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A céltudatos beszerzés, a tervszerű fejlesztés itt hiányzott a legjobban. Állománya a sok
hagyaték miatt mégis rendkívüli értéket jelentett. Kőhalmi Béla a következőképp mutatta be
az évtizedek során összegyűlt állományt: itt található „a történész Teleki József 30.000 kötetes
könyvtára (a törzsanyag), Marczibányi Livius földrajzi könyvtára, a három Batthyány
középkori és újkori kéziratainak gyűjteménye, a bibliográfus Sándor István régi magyar
könyvtára, a Weszerle és Jancsó Imre könyvtár ősnyomtatványai, Bugát Pál finn kéziratai,
Pulszky Ferenc archeológiai könyvtára, Hadik Gusztáv térképgyűjteménye, Szilágyi Dániel és
Kaufmann Dávid keleti kéziratai, Katona Lajos irodalomtörténész könyvtára, Hernádi Mór
román filológiai anyaga, Duka Tivadar indiai irodalmi, szanszkrit és tibeti nyelvtudományi
gyűjteménye, Siskovits Tamás, a matematikus Kürschák József könyvtárai, Vámbéry Ármin
hagyatékából 700 keleti kézirat, Kugler József jogtudományi könyvtára, Herman Ottó levelezése,
a Kossuth Könyvtár megvásárlására vonatkozó levelezés, s végül, de nem utolsósorban
Ráth György rendkívüli értékű unikumokban gazdag régi magyar könyvtára”.
Ehhez járult a húszas évek közepén Stein Aurél 1200 kötetes kasmíri, szanszkrit és középázsiai
vonatkozású könyvtára, Kégl Sándor perzsa, arab, szanszkrit és urdu anyagot tartalmazó
munkákból álló orientalisztikai gyűjteménye, továbbá Vigyázó Ferenc 15-20.000 kötetes
hagyatéka, benne 400 ősnyomtatvánnyal, kódexekkel, régi magyar könyvekkel. Ezekkel
együtt az ősnyomtatványok száma elérte az 1100-at, a régi magyar könyveké a 6300-at.
A feldolgozatlan állomány sokáig tovább szaporodott. Ez érthető, mert a tisztviselők száma
3-4 főnyi volt, beleértve a mindig idős korban megválasztott és néha minden könyvtárosi
képzettséget nélkülöző főkönyvtárnokot. Ilyen volt Szily Kálmán, aki 1924-ig, 86 éves koráig
vezette az intézményt. A háború előtt a feldolgozó munkát ideiglenesen alkalmazott írnokok
segítették, de 1919-től az alkalmazásukhoz szükséges pénz hiányzott. Ennek következtében a
feldolgozás évi 2800 műről 1000-re esett vissza. Némileg javult a helyzet 1925-ben, amikor
Ferenczi Zoltánt nevezték ki főkönyvtárnoknak. Jóllehet őt sem lehetett fiatalnak nevezni - 69
esztendős korában érte e megtiszteltetés -, de szakember volt, különösen a katalogizálás terén.
A feldolgozásban új módszereket vezetett be. Ugyanekkor állami támogatással felvehetett öt
tisztviselőt és három altisztet, s ez jelentős mértékben emelte a feldolgozott munkák számát.
1925-től a külföldi megrendelésekre kapott egy szerény összeget a könyvtár. Újból megindult
az akadémiai könyvkiadás, ismét megkezdődött a külföldi intézményekkel folytatott csere.
1927-ben az Akadémia a Vigyázó-vagyon örököse lett, de ebből könyvtárának csak 6-9000
pengős javadalmazást juttatott.
1928-ban a 71 éves Szinnyei József finnugor nyelvész lett a főkönyvtáros. Az első esztendőben
minden rendelkezésére álló pénzt a háború miatt be nem szerezhető könyvek pótlására
fordította, 1929-től pedig katalogizálást végző külső munkaerők alkalmazására. Ennek
eredménye egyrészt a külföldi beszerzések számának újbóli csökkentése lett - 1930-1931-ben
csak 40 könyvet rendeltek! - másrészt 134.000 felvétetlen mű címleírásának elkészítése. 1932-
ben az alkalmazottak száma megnőtt, a Kultuszminisztérium elvállalta négy gyakornok
fizetésének folyósítását. Velük együtt tíz könyvtáros és két altiszt szolgálta az intézményt.
1943 nyarán, 71 esztendős korában, Melich Jánost nevezték ki főkönyvtárnoknak. Tevékenysége
főleg arra irányult, hogy olyan óvintézkedéseket tegyen, amelyek az állományt a
leginkább védik a fővároshoz egyre közeledő háború pusztításaitól.
A látogatók száma 1922-től évi 3-4000 között ingadozott, a legnagyobb volt 1926-1928-ban, a
gazdasági fellendülés idején. A beiratkozottaknak több mint a fele kölcsönzött is. A helyben
olvasott kötetek száma 1921-től 1926-ig állandóan emelkedett 2000-ről 7000-re, 1926-tól
1930-ig megközelítette a 20.000-et, majd 15.000 körül állapodott meg. A kölcsönzési
forgalom 1921-től hasonlóképp emelkedett 1400-tól 6000-ig.
212