PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Az idők változását mutatja Szüts Adolf Győr megyei jegyző könyvtára, melynek jegyzéke egy
csődeljárás során maradt meg. Nagysága nem jelentős (200 mű és mintegy 1000 kisnyomtatvány),
állománya azonban jellemző a jómódú városi kereskedő polgárság, a polgárosuló
birtokos nemesség és a radikalizálódó értelmiségi ifjúság szemléletére. A könyvtárból teljesen
hiányoznak a klasszikus szerzők és a vallásos irodalom, viszont nagy számban szerepelnek az
antiklerikalizmus, a felvilágosodás és a reformkor politikai irodalmának termékei. Ez már egy
modern ember korszerű könyvtára, melynek alapját egy jól kezelt kisbirtok, tárgyi keretét
pedig egy polgári jellegű városi lakás szabják meg.
Számos adat maradt fenn költőink, íróink könyvtárairól. Ezek általában jellemzőek a korra, a
költő személyére és az irodalomban betöltött szerepére, azonban nincsen különleges művelődéstörténeti
jelentőségük. Tudjuk például, hogy Kisfaludy Sándor (1777-1844) kicsiny
könyvtára - mely az Országos Széchényi Könyvtárba került - 65 műből állt. Ebből 9 a balettművészettel
foglalkozik; a költő nagy szerelme volt ugyanis Maria Medina, a neves bécsi
táncművésznő. Batsányi János (1763-1845) Linzben hunyt el száműzetésben, mivel része volt
a győri csata évében Napóleonnak a magyarokhoz szóló felhívásának összeállításában.
Tekintélyes, több mint 1000 kötetes könyvtára elsősorban francia, német és magyar irodalmi
vonatkozású műveket tartalmazott, s később szintén az Országos Széchényi Könyvtárba
került. Komoly könyvtára volt Dugonics Andrásnak (1740-1818) a nemesi ellenállás
konzervatív felfogású piarista költőjének is. Gyűjtőköre általános jellegű, a gyűjtött művek
nyelve általában latin volt. Ez a könyvgyűjtemény kalandos úton, csupán 1983-ban érkezett
méltó helyére, a költő szülővárosába, a szegedi Somogyi Könyvtárba. Jelenlegi adataink
szerint 376 műről tudjuk, hogy biztosan Dugonics könyvtárába tartozott. Kazinczy Ferenc
(1759-1831) könyvtáráról fennmaradt adatok azt jelzik, hogy abból hiányoztak a filozófiai
jellegű művek, a klasszikus szerzők, s meglehetősen kis mértékben fordultak elő a régi
magyar nyomtatványok. Viszont értékes volt metszetgyűjteménye.
Könyvtárát a sárospataki kollégiumnak adta el, talán éppen azért, mert tapasztalatból tudta,
hogy onnan számos fontos mű hiányzik. Egyébként a tudományos könyvtárak iránt nagy érdeklődést
tanúsított, s a legjelentősebb magyar és erdélyi gyűjteményeket végig is látogatta. Látogatásairól
a különböző szaklapokban számolt be. Az idősb Péczeli József (1750-1792) könyvtáráról
annyit tudunk, hogy az halálakor 658 kötet hittudományi és 779 kötet világi jellegű műből állt.
Péczeli Voltaire nagy rajongója volt; ezt több száz francia nyelvű mű jelzi könyvtárában.
Érdemes pillantást vetnünk a XVIII. század kisembereinek könyvgyűjtésére is. Őket nem a
tudományos érdeklődés, hanem csupán a könyv megbecsülése, az írott betű iránti tisztelet és
gyakorlati szempontok vezették beszerzéseik során. Az ilyen kiskönyvtárakra vonatkozó
forrásadatok hagyatéki leltárak részeiként a levéltárakban rejtőznek. Feltárásuk - mely nagyrészt
csupán a közelmúltban indult meg - aprólékos, hosszadalmas munkát igényel. Ezeknek a
kiskönyvtáraknak további sorsa szinte kivétel nélkül ismeretlen.
Természetes érdeklődés kíséri a két főváros, Pest és Buda polgárainak művelődését, könyvtári
kultúráját. Az első ilyen feltárás a török alóli felszabadulást közvetlenül követő évek pesti
adataival foglalkozik. Ezekben az években a legfőbb gondot az újjáépítés műszaki, építészeti
problémái okozták. Így természetesen az akkor csak szórványosan jelentkező könyvanyag a
tulajdonosok technikai és nem általános művelődési igényeit jelzi. Egy másik munkálat már a
XVIII. század elejétől tárja fel a helyzetet, s egy már megállapodottabb korszak művelődési
igényeivel, érdeklődésével foglalkozik a két testvérváros 27 névtelen könyvtulajdonosának
végrendeleti adatai alapján. A XVIII. század első felében 8 tulajdonos 236 könyvéről, 1750
után 19 tulajdonos 444 könyvéről ad számot. A tulajdonosok közül 12 budai és 15 pesti polgár
volt. A könyvek túlnyomó többsége latin és német nyelvű; csupán 49 magyar művel talál-
90