PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

művekkel. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy Podmaniczky utcai épületében a
medikusok részére berendezett olvasóterembe a tankönyvek július 27-én meg is érkeztek, de
az augusztus 4-ére tervezett megnyitás elmaradt. További diákolvasó-termek berendezését
kezdték meg a pesti és budai Szent Imre Kollégiumban, a piarista és cisztercita rendházban, a
bírói és ügyvédi internátusban és a Mária Kongregációk központi házában. Felavatásukra a
Tanácsköztársaság bukása miatt hasonlóképp nem sikerült sor.
„Jól átgondolt, egységes terv alapján - fejtegette Dienes László - a tudományos könyvtárak
rendszerét akarjuk kiépíteni, átszervezzük a meglevőket, az összetartozókat egyesítjük, a
kutatók és tanulni vágyók céljaira megfelelőbben helyezzük el.”
A szakkönyvtárakkal kapcsolatos első rendelet a kutatók és a nagyközönség elöl egyaránt
elzárt Képviselőházi Könyvtár könyveit és folyóiratait átengedte az időközben Szabó Ervinről
elnevezett Fővárosi Könyvtárnak, azzal a kikötéssel, hogy anyagából szervezzen egy kisebb
gyűjteményt a tanácsok országos gyűlésének használatára, a többit olvassza saját állományába.
A műszaki hálózat központjául a Műegyetemi Könyvtár kínálkozott. Olvasótermeiben sokan,
egyszerre háromszázan találhattak helyet, 400.000 kötet befogadására épült raktárának pedig
70%a-a üresen állt, s így könnyen el lehetett volna benne helyezni a beolvasztandó kisebb,
hasonló jellegű gyűjteményeket. Erre azonban augusztus elsejéig nem került sor. Kármán
Tódor, Fogarasi Béla helyettese, csupán a könyvtári szabályzatot módosította, elrendelve a
vasárnapi nyitvatartást, s azt, hogy olvasótermét ne csak a főiskola tanárai, hallgatói
használhassák, hanem minden felnőtt.
A megszüntetett Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára a Magyar Közgazdasági Könyvtár és
Archívum nevet kapta. Ide kerültek felszerelésükkel együtt a Vasművesek és Gépgyárosok, a
Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete, az Országos Iparegyesület, a Pesti Lloyd
Társulat és a nagybankok könyvtárai. Földműves Szakkönyvtár néven egyesítették az
Országos Magyar Gazdasági Egylet, a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos
Mezőgazdasági Múzeum könyvállományát. Orvosi és természettudományi központi könyvtárt
is akartak felállítani, de az erre vonatkozó részletes tervek nem készültek el.
Közművelődési könyvtárak
A főváros és közvetlen környéke közművelődési könyvtárhálózatának megteremtését a Szabó
Ervin Könyvtár kapta feladatul, de úgy, hogy központja nagy társadalomtudományi könyvtár
is legyen. 1918-ban csak öt fiókkal rendelkezett, feladatának maradéktalan ellátása érdekében
viszont minden kerületben szeretett volna fiókot nyitni. A könyvtárügyi megbízottak a
lakásügyi hivataltól már április 18-án kérték 23 erre a célra alkalmas, bankokban, kávéházakban,
magánpalotákban lefoglalható épületrész kiutalását.
A nagy tervből az idő rövidsége miatt alig valamit sikerült csak megvalósítani. Összesen két
fiók berendezése készült el. Az egyiket, melyet a Budai Könyvtáregyesületnek a Budai
Vigadóban levő gyűjteményéből alakítottak ki, június 24-én nyitották meg, a másikat a Vág
utcai Népházban rendezték be; ezt csak a proletárdiktatúra bukása után vehették birtokukba
Angyalföld munkásai.
A programban gyári könyvtárak szervezése is szerepelt, hogy ott „a munkás lelje meg a
szocialista és a szocializmushoz vezető tudományos könyveket, találjon egységes és a burzsoá
ideológia által nem korrumpált szórakoztató könyveket, de találjon foglalkozása körébe vágó
szakkönyveket is”. Ötvennyolc gyárban kezdődtek meg az előkészületek könyvtárak
198