PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Az iskolai könyvtárak felettes hatósága, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium csak ennyi
intézkedést hozott. Az olvasás megszerettetésével, az olvasási kedv fokozásával, a könyvtári
propagandával éppúgy nem törődött, mint 1918 előtt. Nem érdekelte, hogy a diákok közül
hányan hány művet olvasnak, ez az iskolák magánügye lett. Volt olyan intézmény, ahol a
tanulói könyvtár szekrényei egész esztendőn át zárva maradtak, másutt viszont, ahol a
gyűjteményt lelkes pedagógus kezelte, aki az ifjúság nagyrészében lappangó vagy élő olvasási
kedvet fel tudta ébreszteni és fejleszteni, gyakran cserélődtek a kikölcsönzött kötetek.
A tanulói könyvtárak nagyságától, forgalmáról nem jelentek meg statisztikai adatok, a Magyar
Minerva VI. kötete az iskolákkal kapcsolatban csak a tanári könyvtárak nagyságát,
kötetszámát tüntette fel. Ezek állománya pár száz kötettől 6-8000-ig terjedt, és a tanárok
könyvszükségletét általában kielégítette. A legújabb pedagógiai műveket és a tanított tárgyak
irodalmának fontos kézikönyveit többnyire beszerezték, különösen akkor, ha ezt a tanárok
kérték.
A tanári könyvtárakkal kapcsolatban két minisztériumi utasítás említendő. Az egyik 1920-ból
származik, és felhívja a figyelmet, hogy az 1919-i miniszterelnöki rendelet értelmében
ezekből is ki kell selejtezni a „kommunista, bolsevista, anarchista propaganda-sajtótermékek”-et.
A másik 1944 nyarán jelent meg a tanítói és tanári könyvtárakba beszerzésre
ajánlott művekről. A legjobb régi és új szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő
könyveket javasolja, többek közt a falukutatókat, a népi írókat, a kommunista Nagy István,
Kassák Lajos munkáit is. Ez a rendelet azonban hatástalan maradt. 1944 nyara után melyik
iskola törődött a nevelői könyvtár gyarapításával
A falusi és tanyasi iskolák könyvtárairól Kohányi Gyula tanító közölt gondolkodásra késztető
számokat. Egyetlen beszerzési forrásuk a tanulók által fizetett 70 fillér beíratási díj, de
szegénységi bizonyítvány felmutatása révén az iratkozók 10%-a ez alól is mentesült. A tanyasi
iskolákba átlag 50 gyerek járt. A befolyt összegből minden iskolának meg kell rendelni a
Néptanítók Lapját, s ahol a felügyelőség hivatalos lapot ad ki, azt is. Az ifjúsági könyvtárakban
nem nélkülözhetik a Vasárnapi Könyv című ismeretterjesztő folyóiratot. Noha a
kisebb iskolák jelentős részében ez a három tétel már felemésztette a beiratkozási díjakat,
ebből kellett vagy talán kellett volna megvenni a tanítói vezérkönyveket is és gyarapítani az
ifjúsági könyvtárat.
Népkönyvtárak
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége által alapított és a
felügyeletük alá tartozó népkönyvtári szervezet a világháború alatt teljesen felbomlott.
Kezelőik egy része katonai szolgálatra vonult be, nem helyettesítette őket senki, az állomány
könnyen ebek harmincadjára került. Felsőbb utasításra könyveik jelentékeny hányadát átadták
a katonák, sebesültek használatára, s ezt többnyire nem kapták vissza. A gyűjtemények
körülbelül kétharmada idegen országok területére került, de a felsőbb hatóságok a
megmaradtukkal sem törődtek, állományukat nem gyarapították.
1922-ben a Tanácsot és a Főfelügyelőséget feloszlatták, a közművelődési és a népkönyvtárak
ügyének intézését a Vallás- és Közoktatási Minisztérium iskolán kívüli népoktatási
ügyosztálya vette át. Itt határozták el 1923-ban a népkönyvtárak újjászervezését. Magával a
szervezéssel azonban várni kellett, mert nem volt rá fedezet. Erre csak 1927-ben került sor: a
Népszövetségtől kapott kölcsön felhasználásával. 650.000 pengős befektetéssel 1500 új
népkönyvtárat alapítottak. Később ezt a számot növelték, 1934-ben 1629-re, és 1938-ban
227