PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A terveket Nyireő István, a debreceni Egyetemi Könyvtár későbbi vezetője készítette el,
megvalósulásukat az 1929-ben kezdődő páratlan méretű gazdasági világválság meghiúsította.
Később, Klebelsberg utóda, Hóman Bálint nem tudott pénzt szerezni az építkezésre, de a
Festetics- és az Esterházy-palotát megszerezte a Könyvtár részére. A Festetics-palotát a várba
való költözéséig (1985) a Széchényi Könyvtár használta, az Esterházy-palota köztársasági
elnöki székhely lett Tildy Zoltán idejében, azután a Rádiónak utalták ki.
Klebelsberg egy másik kezdeményezése, a debreceni egyetem otthonának felépítése azonban
megvalósult. Korb Flóris építész tervezte, ugyan, aki másfél évtizeddel korábban a kolozsvári
egyetemi és múzeumi könyvtár épületét. Az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban a könyvtárat
a főépülettel híddal összekötött különálló épületben akarta elhelyezni, de a Minisztérium
takarékosságból úgy döntött, hogy a bibliotékát be kell szorítani a főépületbe. Korbnak így is
sikerült a könyvtár részére minden tekintetben megfelelő otthont biztosítani: 4500 négyzetméter
alapterületű, kb. félmillió kötet befogadására alkalmas raktárt, tágas adminisztrációs,
kiállító- és előadóhelyiségeket, több száz látogatót befogadó olvasótermeket. Az állam
kedvezőtlen pénzügyi helyzete azonban megakadályozta a berendezés (liftek, könyvállványok
stb.) elkészítésének befejezését, erre csak a felszabadulás után került sor.
A helyprobléma a budapesti könyvtárak közt talán a Fővárosiban volt a legsúlyosabb. A
Széchényi, az Akadémiai és az Egyetemi Könyvtár állománya, alkalmazottjai és olvasói
szaporodásával csak „kinőtte” helyiségeit, de a Fővárosit már a kezdetben is szűk, más célra
tervezett épületben helyezték el. A Tanácsköztársaság hiába utalta ki számára a Hazai Bank
palotáját, az ellenforradalom győzelme megakadályozta a költözést.
A háború után egy ideig gondolni sem lehetett új épületre. 1926-ban, a 20 millió dolláros
amerikai kölcsön felvétele után megváltozott a helyzet. Több terv készült egy megfelelő,
modern épületre, de a főváros építkezés helyett megvásárolta számára a gróf Wenckheim
családnak a Baross és a Reviczky utca találkozásánál álló, 1892-ben készült palotáját, amelyet
már évek óta kínáltak eladásra. A vásárlás gyanús körülmények közt, több szabálytalanság
elkövetésével történt, 760.000 pengőért.
A Wenckheim-palota megfelelt egy főúri család rezidenciájának, de egy modern nagykönyvtár
részére teljesen alkalmatlan volt. Központi fűtése elavult. A raktárak, munkahelyek,
olvasótermek közti zavartalan közlekedést csak sok átalakítással lehetett biztosítani. Tárolóhelyei
csak 10-15 év új beszerzéseit tudták befogadni. Olyan katalógusszekrényeket, székeket,
asztalokat kellett terveztetni, amelyek a palota belső rokokó stílusához alkalmazkodtak.
Mindez 693.878 pengőbe került, ebből az összegből és a vételárból új, korszerű, a
követelményeknek sokkal megfelelőbb épületet lehetett volna emelni.
Az átépítés 1928-ban kezdődött, a könyvtár új otthona a közönség számára 1931 áprilisában
nyílt meg.
Visszapillantás egy negyedszázadra
Könyvtáraink fejlődése az ellenforradalom korában erősen lelassult, és a fejlett nyugati könyvtárügy
mögötti lemaradása 1914-hez viszonyítva is megnőtt. Az egyetlen haladást jelentő új
intézmény az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ volt, amelyik rendkívül
kisszámú személyzettel, szerény anyagi támogatással is létrehozta a könyvek Központi
katalógusát, elősegítette az egységes címleírást, tekintélyes mennyiségű külföldi könyvcserét
és kölcsönzést bonyolított le.
245