PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
az is, hogy nem voltak nyilvánosak, polcaikon viszont a régi magyar irodalom és könyvkiadás<br />
számos értékes darabját őrizték.<br />
Erdély egyik említésre méltó, szomorú sorsú könyvgyűjteménye volt Bethlen Kata könyvtára.<br />
Tulajdonosa a nagy fejedelem, Bethlen Gábor családjából származott, s nagybátyja volt<br />
Bethlen Miklós, a neves történetíró. A Bethlen család, valamint Bethlen Kata második<br />
férjének, Teleki Józsefnek családja egyébként az Erdélyben mindig erős angol orientáció<br />
támogatója volt. Mindkét család szívén viselte a gyulafehérvári Bethlen-kollégium sorsát.<br />
Amikor 1704-ben a császári csapatok a kollégiumot és a benne lévő könyvtárat is felégették, a<br />
Teleki család egyik tagjának kezdeményezésére Angliában egyetlen vasárnapi templomi<br />
gyűjtésen 11.000 fontsterling gyűlt össze az újjáépítésre. A külföldet járt családtagok, tanárok<br />
és diákok állandóan hoztak magukkal könyveket a könyvtár számára. A Teleki-Bethlen<br />
házaspár azonban a kollégiumi könyvtár mellett saját könyvtáruk fejlesztésére is komoly<br />
áldozatokat hozott. Magánkönyvtáruk állományát két katalógusból ismerjük. Az 1747-ben<br />
készült jegyzék azokat a könyveket sorolja fel, melyeket Bethlen Kata még életében a<br />
nagyenyedi kollégium könyvtárának adományozott. A másik jegyzék (melyet szintén Bod<br />
Péter, Bethlen Kata udvari lelkésze állított össze) az elsőnél teljesebb: 228 szerző 372 művét<br />
tartalmazza, számos angol vonatkozású művel. Érdekes a jegyzék célja is: a Teleki család<br />
egyik tagja Angliába utazott, s tájékozódni óhajtott, hogy milyen műveket ne vásároljon meg<br />
rokona részére. A művek egyébként arra is utalnak, hogy a könyvtár tulajdonosai nagy<br />
érdeklődést tanúsítottak az Erdélyben akkor nem jó szemmel nézett puritanizmus iránt. A<br />
könyvtár különben Bethlen Kata halála után a nagyenyedi kollégiumba került, s ott a város<br />
felégetésekor, 1849-ben teljesen elpusztult.<br />
A könyvtárpusztulásnak szomorú példája a Rákóczi-könyvtár sorsa is. A valamikor tekintélyes<br />
gyűjtemény, mely I. Rákóczi György és III. Rákóczi Zsigmond könyvtárait foglalta<br />
magában, a Rákóczi-szabadságharc után részben a jezsuita rend birtokába jutott; másik része<br />
viszont a sárospataki kollégium könyvtárában kerülte el a pusztulást. A Nádasdy-könyvtár<br />
alapjait a Wesselényi-féle összesküvésben való részvétel miatt kivégzett Nádasdy Ferenc<br />
vetette meg. Az eljárás során elkobzott könyvek egy részét fia 1722-ben visszaszerezte, a<br />
gyűjtést újrakezdte, majd a 614 kötetes könyvtárat a lékai Ágoston-rendi kolostorra hagyományozta.<br />
Ezt a könyvtárat a szerzetesrendek feloszlatásának szele sodorta el. A Nádasdy<br />
Lipót Flórián által létesített új családi könyvtár 1791-ben 588 kötetet számlált. A XIX. század<br />
folyamán a család rendszeresen gyarapította a később a Fejér megyei Nádasdladányban<br />
egyesített könyvtárat, mely az 1881-ben kezdett újrarendezéskor 25 234 kötet könyvet, 2000<br />
térképet és 1155 metszetet őrzött.<br />
Tipikusan barokk jellegű volt az Apponyi család könyvtára, melyet 1774-ben Bécsben<br />
alapított Apponyi Antal György. Fia, Apponyi Antal a birodalom római, londoni és párizsi<br />
nagykövete volt, s külügyi szolgálata alatt számos értékes, elsősorban történeti vonatkozású<br />
művel gyarapítatta a könyvtárat. 1827-ben - nyilván Széchenyi István akadémiaalapító<br />
bejelentése nyomán - könyvtárát litteris in patria agendis (a hazai irodalom szolgálatára)<br />
jelszóval közkönyvtárrá nyilvánította, és Pozsonyban állította fel. Itt a könyvtár 1846-ig<br />
működött. Ekkor - mivel a családi könyvtáros, Gruber Károly halála után a város nem volt<br />
hajlandó könyvtárosi állást szervezni - megneheztelt Pozsonyra, s a könyvtárat családi birtokára,<br />
a Nyitra megyei Nagyapponyba szállíttatta. A közhasználat szempontjából szerencsésebb<br />
sora volt Csáky István és felesége, Erdődy Júlia illyésfalvi (Szepes megye) könyvtárának.<br />
Mindketten bécsi nevelésű, a francia szellemi élet és a felvilágosodás eszméi iránt érdeklődő<br />
vagyonos főúri családból származtak. Esküvőjük (1764) óta közös kedves gondjuk volt<br />
könyvtáruk fejlesztése. Rendszeresen vásároltak könyveket Bécsben és Pesten, s azokat a<br />
neves lőcsei mesterekkel köttették be. Így otthonukban mintegy 5000 kötetes, a szemnek is<br />
83