PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

a többi bártfai könyvtől, hogy sok volt közte a filozófiai munka (15, ebből 11 Arisztotelész), 3
klasszikus latin szerző, és köztük volt a humanista Marsilius Ficinus egy munkája is. Ezek
azonban vagy nem is kerültek be a könyvtárba, vagy utólag vesztek el. Péterfia Györgynek
tehát egymagában több könyve volt, mint addig az egész templomi könyvtárnak. Könyveinek
nyilvános használatra adása volt a szándéka, mikor a templomnak adta, mert a végrendelet
szavai szerint „mindazok használatára szánja, akik a szent írást olvasni akarják”. (Itt a szent
írás valószínűleg nem a Bibliát jelenti, hanem általában a vallásos tartalmú könyveket.)
Részben ismerjük a selmecbányai plébánia könyvtárát is, egy 1501-ben készült leltárból.
Sajnos a jegyzék csak a plébániai házban, a plébános saját használatára szolgáló könyveket
sorolja fel. A jegyzékben 35 könyv van, de nem mindegyiket lehet azonosítani. Mindenesetre
megállapítható, hogy volt 3 szentek élete, 2 beszédgyűjtemény, 2 bibliamagyarázat. 4
dogmatikai, 2 erkölcstani munka, 2 lelkiolvasmány, 2 mű a lelkipásztorkodásról, 1 biblia,
3 egyházjogi kötet, 2 történelmi munka és a félig történelmi, félig szépirodalmi Nagy Sándor
élete. Kicsi gyűjtemény, de minden megvolt benne, amire egy jól képzett és hivatását
lelkiismeretesen betölteni akaró plébánosnak szüksége lehetett.
Hogy egyes plébánosoknak most már gyakran volt néhány könyv személyes tulajdanában, arra
nézve adatok és fönnmaradt könyvek tájékoztatnak. Ilyen volt például Mathaeus Rupe
schönbergi plébános, aki 1502-ben végrendeletében 2 könyvet saját templomára, egyet az
ágnesvölgyi plébánosra hagyott, 17 megnevezett könyvét és még más meg nem nevezetteket
pedig a nagyszebeni domonkosokra. Nagyrészt jogi könyvek ezek, mégpedig kevés kivétellel
egyházjogiak. Érdemes megemlékezni Polirer Gáspár lőcsei káplánról is, akinek birtokában
19 nyomtatott könyvet és 1 kódexet ismerünk. Mind papi működéshez szükséges könyvek:
Augustinus, Antoninus Florentinos, Nicolaus de Ausmo, Raynerus de Pisis stb.
Szerzetesek
XV. századi kolostorainkból egyetlen könyvjegyzék maradt ránk, az is még a század első
feléből 1427-ből, a kolozsmonostori bencés monostor vagyonleltárában. Mindössze 44 kötet
könyvük volt akkor, tehát mintegy feleannyi, mint 350 évvel korábban Pannonhalmán. Tartalmilag
is nagyon szegényes: fele szerkönyv, a patrisztikát egyetlen kötet képviseli, Basilius
munkája; a skolasztikus teológiát, egyházjogot egy sem. Megvan természetesen a Regula,
azután van egy kis katekizmus, beszédek, vértanúk élete és néhány más, kisebb igényű kötet.
Van azonban a jegyzéknek egy érdekes mozzanata, a könyvtári egészségügy első adata
Magyarországon. Egy zsoltároskönyvvel kapcsolatban ugyanis, amelyről azt olvassuk, hogy
korábbi jegyzékben szerepelt, de az összeíráskor már nem volt meg, megjegyzik, hogy mivel a
pestisben megbetegedett János diakónus használta, azért Henrik apát kiselejtezte a könyvet,
„nehogy, akik olvassák, megfertőződjenek”.
A kolozsmonostori jegyzékből is látszik, mint egyéb adatokból is ismeretes, hogy a bencés
kolostorok Magyarországon ekkorra már teljesen elvesztették korábbi jelentőségüket. A XV.
század végére a korábbi száz kolostorukból 1508-ban mindössze hetet ír össze egy vizsgálati
jegyzék, s ezekben alig van szerzetes, kevés a könyv.
Csak kevéssé ismerjük a többi szerzetesrend viszonyait, pedig kétségtelen, hogy a nyomtatott
könyv beáramlása ezekben is nagy változásokat idézett elő. Az ő könyveik és a rájuk
vonatkozó adatok kis számának valószínűleg az az oka, hogy míg a XVI. században, a
reformáció idején a templomi könyveknek továbbra is volt gazdája, plébániai könyvtárak mint
protestáns templomi könyvtárak is megmaradhattak, a szerzetesházak csekély kivétellel megszűntek,
s nem volt, aki a bennük maradt könyvekkel törődött volna, azok tehát elpusztultak.
47