PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A legnagyobb szabású átépítés a volt királyi palotában történt. Az Országos Széchényi
Könyvtár részére alakították át. Az elgondolás nem volt a legszerencsésebb, többek között
azért, mert a műemlék jelleg megőrzése miatt jóval többe került, mint egy új épület. Tervezése
elég korszerűnek mondható, de 1985-ig, a beköltözésig eltelt negyed század alatt a könyvtár
állománya, dolgozóinak létszáma a számítottnál nagyobb mértékben nőtt, új feladatokat kapott
(nemzeti bibliográfia számítógépes előállítása, sokszorosító és restauráló üzem, nemzetközi
azonosító számok nyilvántartása stb.), s így helyigénye majdnem kétszerese lett az eredetinek.
1961-ig egyetlen közművelődési könyvtár sem működött könyvtári célra létesített önálló
épületben. Határkő: 1961, ekkor készült el Szekszárdon az első Megyei Könyvtár otthona.
Ennek 944 négyzetméteres alapterülete hamar elégtelennek bizonyult. A később felavatott
épületek egyre nagyobbak és korszerűbbek, így a tatabányai, 1828 négyzetméteres és a
zalaegerszegi, 1565 négyzetméteres nagyságával, de mára ezek is kicsik lettek. A nyíregyházi
Megyei Könyvtárnak már 3400, a miskolcinak 4800 négyzetméter az alapterülete. (Csak egy
visszapillantás a múltra: nemzeti könyvtárunk számára örömünnepet jelentett, mikor a húszas
években alapterületét sikerült 2470-ről 4704 négyzetméterre növelni.)
Megyei Könyvtár aránylag sok épült. A kisebb „C” és „D” típusú intézmények, amelyek
felszerelése régen csak egy-két könyvszekrényre és kölcsönzőasztalra korlátozódott, aránylag
könnyen találtak egy-egy elhagyott iskolát, kisebb házat, ahol többé-kevésbé megfelelő módon
szolgálják ki látogatóikat. A legmostohább körülmények közt a kisebb városi, „B” típusú
intézmények működnek. Kívánatos alapterületük a település nagysága szerint 500-2500
négyzetméter, csak így tudnak megfelelő teret nyújtani a különféle, differenciált szolgáltatások
számára. De 30-40.000 lakosú városainkban ezek az intézmények a javasolt alapterületnek
csak 35%-át érik el. Az irányelveket csak Vác (1305 m 2 ) és Kiskunhalas (1120 m 2 )
közelíti meg, viszont Cegléd (316 m 2 ) és Ózd (80 m 2 ) még a negyedétől is elmaradt.
A „B” típusú intézmények fenntartói közt sok azt tartja megoldásnak, hogy a könyvtárat
begyömöszöli egy művelődési otthonba. Az elgondolás szép, de a gyakorlat azt mutatja, hogy
ezekben az otthonokban ádáz harc folyik a terekért, s itt rendesen a könyvtár lesz a vesztes.
A könyvtárépítés lendületét a nehéz gazdasági helyzet sem tudta megtörni. Ezt bizonyítja az
utolsó két év statisztikája, amelybe azonban nincsenek felvéve a kisebb építkezések, bővítések.
(Ilyennek tekintjük falun a 120, városokban a 150 négyzetméter alapterületűnél kisebb
létesítményeket.) 1982-ben negyvenkét könyvtárat adtak át, összesen 10.252 négyzetméter,
1983-ban pedig harminchármat, 17.170 négyzetméter alapterülettel. 1982-ben két nagyobb,
1000-1000 négyzetméteres létesítmény volt köztük, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár Dagály
utcai 7. számú főkönyvtára és a pécsi Nevelési Központé. 1983-ban avatták fel a Magyar
Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskolája 4300 és a Marx Károly Közgazdasági Egyetem
6726 négyzetméteres könyvtárát.
Az új könyvtári épületek átadása 1984-ben is folytatódott, ekkor költözött többek közt új
otthonába a százéves szegedi Somogyi Könyvtár. Csak két adat nagyságáról: 6500
négyzetméteres alapterületéből a gyermekrészleg 400 négyzetmétert foglal el, szabadpolcain
200.000 kötet között válogathatnak látogatói.
Sok újonnan alapított és néhány régebbi felsőoktatási intézmény bibliotékája kapott megfelelő
otthont. Így a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemé, a keszthelyi Agrártudományi Egyetemé,
a budapesti Állatorvosi Egyetemé. A legnagyobb a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemé,
7623 négyzetméteres alapterülettel, ennél nem sokkal kisebb a budapesti Marx Károly
Közgazdasági Egyetemé (6726 m 2 ).
300