28.12.2014 Views

PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

XVIII. század nagy „forradalmár” tudósainak (Leibniz, Galilei, Pascal, Spinoza stb.) műveivel<br />

jószerével csak másodlagos forrásokból ismerkedhettek meg a könyvtár olvasói.<br />

Az állomány jellege megfelelt az intézmény jellegének, és nagyjából a kor kívánalmainak.<br />

72%-a hittudományi, 8%-a természettudományi, 4,5%-a jog- és történettudományi művekből<br />

tevődött össze. A nyelvi megoszlás sem okoz meglepetést: 91%-ban latin, 3,7%-ban német,<br />

2,7%-ban magyar, 1,3-1,3%-ban görög, illetve olasz-francia-spanyol nyelvű könyvekből állt.<br />

A gyarapodás jelentékeny volt. A második katalógus szerkesztése és a jezsuita rend<br />

feloszlatása között (1690-1773) a gyarapodás mintegy 6000 kötet, tehát 113%. A gyarapítás<br />

céltudatos irányvonalat mutat az alapvetően fontos művek több kiadásban, az oktatásban<br />

jelentős művek több példányban voltak meg. A többkötetes és sorozatos kiadványok beszerzése<br />

folyamatos volt. Az 1690-es katalógus a könyvtár használatát meglehetősen nehézkessé<br />

tette: betűrendes volt, az anyagot az egyes betűkön belül szakok szerint tagolta. Ez a rendszer<br />

megfelelt az európai könyvtári katalogizálási gyakorlat akkori átmeneti állapotának; a<br />

bejegyzés időpontjának rögzítése arról is tájékoztat, hogy a gyarapodás milyen mértékben és<br />

ütemben tudta követni az európai tudományos fejlődést.<br />

A kéziratokat a könyvekkel együtt kezelték: többségük oktatási segédlet volt. A könyvtár - ez<br />

ekkor természetes - nem volt nyilvános. Csak a professzorok és a hallgatók használhatták, ez<br />

utóbbiak pedig csak az olvasóteremben.<br />

A jezsuita rend valamennyi intézménye rendelkezett kisebb-nagyobb könyvtárral, különösen<br />

azok, melyek magasabb szintű oktatással foglalkoztak. Ez utóbbiak közül jelentősek voltak a<br />

jezsuita akadémiák könyvtárai. Kolozsvárott a főiskolai jellegű oktatás - a különleges erdélyi<br />

viszonyok függvényeként - számos változáson ment keresztül. Az 1581-ben hittudományi és<br />

bölcsészeti karokkal alapított egyetem nem sokáig működött; a XVII. század elején már<br />

csupán lyceumként, tehát középiskolaként állt rendi irányítás alatt. Könyvállománya szerény<br />

volt. 1752-ben csupán 2724 kötettel, a rend 1773-ban történt feloszlatásakor mintegy 6000<br />

kötettel rendelkezett, mint a rendház és a lyceum egyesített könyvtára. Jellege, funkciója nem<br />

sokban különbözött a nagyszombati könyvtárétól, csupán hatóköre volt szűkebb. Kiemelkedő<br />

volt a kassai jezsuita főiskola könyvtára is, mely 1660-tól „Universitas Episcopalis” (püspöki<br />

egyetem) könyvtára néven szerepelt, majd 1773-tól a kassai akadémia (főgimnázium), később<br />

királyi jogakadémia könyvtáraként működött. A feloszlatáskor kb. 4000 kötetből állt.<br />

Komolyabb fejlődése 1784-től figyelhető meg. 1795-ben újrarendezték az akkor már mintegy<br />

9000 kötetes könyvtárat, az Egyetemi Könyvtár rendszerének figyelembevételével. Szabályzata<br />

is e könyvtár előírásai szerint készült el. Állománya különösen gazdag volt jog- és<br />

természettudományos művekben. Őrei közül Koppi Károly és Weszerle József érdemelnek<br />

említést; később mindketten az Egyetemi Könyvtárba kerültek. A minimális beszerzési keret<br />

miatt fejlődése lassú ütemű volt: a kiegyezés táján csupán 12.666 kötet volt állománya.<br />

Az egyéb jezsuita és más szerzetesrendi könyvtárak állománya felől azok a jegyzékek<br />

nyújtanak tájékoztatást, melyek a rendfeloszlatások alkalmával készültek. Ezek a jegyzékek -<br />

melyek az Egyetemi Könyvtár kézirattárában találhatóak - azt mutatják, hogy ezek a rendi<br />

könyvtárak túlnyomó többségben hittudományi jellegűek voltak. Más tudományszakokban<br />

tartozó művekkel csak az oktatással is foglalkozó rendházak könyvtáraiban találkozunk. Ez<br />

utóbbiak a Mária Terézia és különösen II. József alatt történt rendfeloszlatások (az úgynevezett<br />

aboliciók) alkalmával gyakorlatilag (mint könyvtártörténeti egységek) részekre<br />

bomlottak. Csupán kevés esetben rekonstruálták állományukat úgy, hogy az legalább részben<br />

egy helyen maradt. Ezek a könyvtárak azonban ennek ellenére - összefoglalóan említést<br />

érdemelnek. Elsősorban azért, mert jegyzékeik azt jelzik, hogy az ország egész területét<br />

behálózták. Számszerűen megállapítható, hogy a jezsuita, pálos, ferences, trinitárius, bencés,<br />

74

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!