PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A többi könyvtárhoz mérve jól dotálták, 1912-ben beszerzésre 16.000, köttetésre 10.000 és
régi országgyűlési iratok gyűjtésére még külön 10.000 koronát szavaztak meg számára. Csak
az országgyűlés tagjait szolgálta, mások nehezen, külön engedéllyel juthattak be olvasótermeibe.
Így kevés látogatója akadt, számuk némely évben meghaladta az ezret, de néha még a
négyszázat sem érte el.
A Központi Statisztikai Hivatal könyvtára 1871-ben kezdte meg működését. Eleinte csupán a
hivatal alkalmazottai használhatták, de az 1897. évi XXXV. törvénycikk úgy intézkedett, hogy
nyilvános könyvtár és térképtár legyen.
Ugyanez a törvény elrendelte, hogy a nyomdák és kiadók statisztikai célokra, a szépirodalmi
tartalmúakat kivéve, minden írói műből s az időszakos folyóiratból egy példányt kötelesek a
hivatalnak beszolgáltatni.
A Statisztikai Hivatal könyvtára a külföld hasonló intézményeivel csereviszonyt létesített, s
ezen a réven a nemzetközi statisztikai irodalomból viszonylag teljes különgyűjteményt
sikerült kialakítania. A teljes állomány 1912-ben 118.132 kötetből állt.
Szakkönyvtárak
A XIX. század közepéig egy-egy tudomány- vagy ismeretág köréből aránylag szerény számú
szakmunka jelent meg, s a velük foglalkozó szakemberek csoportja sem volt népes. Ezért egy
intézmény sem gondolt arra, hogy csak kémiai, meteorológiai vagy néprajzi könyveket
gyűjtsön. A század második felében megváltozott a helyzet, a tudományok rohamosan fejlődtek,
s ennek következtében számos szakkönyvtár alakult, amelyek múzeumhoz, tudományos
intézethez vagy egyesülethez kapcsolódtak. Területi elhelyezkedésükre jellemző, hogy a
nagyobbak mind Budapesten székeltek.
1914-ig 144 városban 351 múzeumot alapítottak. Közülük sok csak kisebb, oktatási célt
szolgáló gyűjtemény volt, de Kassa, Nagyvárad, Nyitra, Szabadka, Vác és más városok nagy
múzeumai sok ezer kötetes könyvtárral is rendelkeztek. Többségük nyilvános volt, de a
kutatók elől a többi sem zárkózott el. Szabadkán a múzeum könyvtári szabályzata hangsúlyozta,
hogy csak írók-tudósok részére engedélyezik a kölcsönzést.
A nagyobb múzeumok nagy értékű szakkönyvtárakat gyűjtöttek össze, például a Magyar
Nemzeti Múzeum tárai az első világháború kezdetén a következő állományt őrizték: ásványés
őslénytár 16.000, állattár 26.000, növénytár 12.000, érem- és régiségtár 12.000, néprajzi
osztály 5000 kötet.
Az 1871-ben alapított Szépművészeti Múzeum - eleinte Országos Képtárnak nevezték -
könyvtára számára igyekezett beszerezni mindazon műveket, amelyek az európai festészetnek,
szobrászatnak, építészetnek a klasszikus ókortól napjainkig terjedő történetével foglalkoznak,
az egyiptológiai munkákat és a művészettörténeti folyóiratok teljes évfolyamait. Ámbár
állománya számbelileg aránylag kicsi volt - 1914 körül mintegy 4000 mű - számos
művészettörténész szerint világviszonylatban a legjobbak közé tartozott.
Az Iparművészeti Múzeum könyvtárát az 1870-es évek közepén a múzeumi tisztviselők
könyvadományaiból hozták létre. Iparművészeti és építészeti munkákat és katalógusokat
tartalmazott. 1912-ben 9013 kötetből és 26.400 műlapból, azaz reprodukcióból állt. A
látogatók részére külön olvasótermet rendeztek be.
141