PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

ség), Miskolcon (373.412) és Győrött (322.417), a legkisebb Szentendrén (141.294). Tartalmi
teljességgel gyűjtik az újonnan megjelent nemzeti könyvtermést, gondos válogatással az
idegen nyelvű anyagot, a legfontosabb kézikönyveket, érdemi teljességgel a magyar hírlapokat,
folyóiratokat és a helyi szükségletnek megfelelően a nem hagyományos dokumentumokat.
Helyismereti vonatkozásban igyekeznek beszerezni a helyi időszaki sajtótermékeket, a város
és a megye íróinak, művészeinek munkásságára, életrajzára vonatkozó irodalmat. Gyűjtésük
nem korlátozódik a humán anyagra, hanem kiterjed az iparral, bányászattal, mezőgazdasággal,
növény- és állatföldrajzzal foglalkozó művekre. Raktáraikban nemcsak az állandóan keresett
és használt dokumentumokat őrzik, hanem mindazt, ami a tudomány- és helytörténeti vagy
egyéb szempontból fontossá válhat. Gyűjtik a kottákat, mikrofilmeket, fényképeket, hanglemezeket,
aprónyomtatványokat. Tájékoztató részlegük polcain lexikonok, enciklopédiák,
szótárak, bibliográfiák és más hasonló művek sorakoznak, olyanok, amelyeket magas beszerzési
áruk miatt a kisebb intézmények nem tudnak megvásárolni. Ezek a falusi könyvtárak
látogatóinak is rendelkezésére állnak. Különleges feladatokat is vállalnak. Miskolcon például,
ahol csak egy tudományos könyvtár van, a Nehézipari Műszaki Egyetemé, a város és a megye
ipari jellegére való tekintettel a II. Rákóczi Ferencről elnevezett megyei könyvtár feladata a
műszaki irodalom beszerzése és népszerűsítése.
A megyei könyvtárak differenciáltan megszervezett tájékoztatórészleggel, azonnal igénybe
vehető reprográfiai szolgálattal és - külön részlegben - gyermekkönyvtárral rendelkeznek.
Beszerzési keretük nem mindenütt azonos, függ a megyék nagyságától és pénzügyi
helyzetétől. A hetvenes évek végén 400.000 és egymillió forint körül változott. Azóta az egyre
nehezedő gazdasági helyzet miatt nem követte a könyvárak emelkedését, sőt néhol kismértékben
még csökkent is. Így a hangrögzítések, a vizuális dokumentumok, a külföldi folyóiratok
kellő számú beszerzése majdnem megoldhatatlan feladattá vált. 1983-ban a legtöbbet költött
vásárlásra Kecskemét (2.285.396 Ft), Pécs (1.184.395 Ft) és Szeged (1.773.068 Ft) a legkevesebbet
Szekszárd (531.355 Ft) és Eger (425.237 Ft).
Átlagos alapterületük az utóbbi években látványosan nagyobbodott (Miskolcon 1973-ban
4800 m 2 , Nyíregyházán 1975-ben 3400 m 2 ), de még mindig nem eléggé. A feladatok
sokasodásával és a szabadpolc elterjedésével nőtt a helyigény, és néhány, építésekor korszerű
megyei könyvtár épülete (Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg, Szombathely, Salgótarján,
Tatabánya) ma már szűk az igényekhez képest.
A „B” típusba tartoznak a középfokú központok, a városok és a távlati tervben várossá
fejlesztendő nagyközségek könyvtárai. Ezek gyűjtik az Új Könyvek által ismertetett irodalom
egészét, eredeti nyelven a világirodalom klasszikusait, gondos válogatással a magyar nyelvű
hírlapokat, folyóiratokat és a legjelentősebb külföldi periodikumokat. Kézikönyvtári állományuk
átlaga 3000 kötet. Idegen nyelvű könyvük kevés, de arányban áll az erre vonatkozó
nagyon mérsékelt igénnyel. Zenei és audiórészleget működtetnek, azonban a hangzó anyag
általában csak esetenkénti céltámogatásból gyarapszik, s ezért nem rendszeres. Tájékoztató
szolgálatuk nagyrészt tanácsadásra, adatszolgáltatásra korlátozódik, az irodalomkutatás ritka.
Témafigyelést külső kérésre az intézmények 58%-a végez. Nyilvános szolgálatuk heti 42-48
óra, a gyermekrészlegeké 30 óra.
A „B” típusú intézmények jelentős része a járások megszüntetéséig 1984. január 1-jéig járási
könyvtár volt, a megyei könyvtárak hálózati alközpontja, s mint ilyen irányította a községi
könyvtárakat, beleértve a falvakban működő szakszervezeti könyvtárakat is.
279