PDF 1595 kbyte - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Nemzetiségi könyvtárak.
A Gorkij Könyvtár
Közművelődésünk alapfeladatai közé tartozik a nemzetiségi lakosság anyanyelvi irodalommal
való ellátása. Ezt a kötelezettséget az 1976-i művelődésügyi törvény a közművelődési hálózat
feladatává tette. A nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja legújabb nagykönyvtárunk,
az Állami Gorkij Könyvtár, amely 1956-ban alakult, a budapesti Gorkij Könyvtár, a Magyar-
Szovjet Baráti Társaság könyvtárának és a Szabó Ervin Könyvtár szovjet osztályának
egyesítése révén. Eleinte csak szovjet könyveket szerzeményezett, később gyűjtőköre egyre
bővült, ma országos feladatkörű szakkönyvtár. Gyűjti, feltárja, oktatási és kutatási célra
hasznosítja a világirodalom és irodalomtudomány dokumentumait, különös tekintettel a
Szovjetunió és a környező szocialista országokra. Kiemelt feladata az orosz folklór és műzene
kutatása, és általában a zenei szakirodalmi tájékoztatás.
1978-tól kötelespéldányt kap a Magyarországon kiadott zenei művekből, az idegen nyelvek
tanulásához szükséges szépirodalmi, nyelvészeti és egyéb társadalomtudományi művekből.
Nyelvtanulási célokra reprezentatív gyűjteményt alakított ki, ehhez auditív segédeszközöket is
beszerez. Állománya 290.571 egység. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár után itt található a
legtöbb beiratkozott olvasó.
Szakkönyvtári feladata a hazai nemzetiségekre és a külföldi magyarságra mint nemzetiségre
vonatkozó nemzetiségpolitikai és kulturális kutatásokban való részvétel. Keretei közt 1978-
1979-ben Nemzetiségi Közművelődési és Dokumentációs Központ alakult.
Mint koordinációs központnak össze kell hangolnia a nemzetiségi könyvtárak beszerzését,
egymáshoz való viszonyát, és módszertani tanácsokkal kell segíteni munkájukat.
A nemzetiségi könyvtárügyet a Művelődésügyi Minisztérium által 1972-ben kiadott Irányelvek
a nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásának továbbfejlesztéséről című dokumentum
szabályozza. Ez 4 délszláv, 6 német, 1 román és 4 szlovák nemzetiségi alapkönyvtárat
létesített. Ezek célja kettős: egyrészt a meglevő nyelvi-irodalmi igényeket akarják kielégíteni a
népköltészet és a klasszikus irodalom alapvető műveinek beszerzésével, másrészt az
anyanyelvi kultúrának az ifjúság körében való ébren tartását és fejlesztését igyekeznek elérni.
Állományuk jelentős része, néhol kétharmada ezért gyermek- és ifjúsági művekből áll. Az
anyanyelvi irodalomban való tájékozódást szakmai és módszertani tanácsadással segítik,
állományukat helybeli használat, kölcsönzés és könyvtárközi kölcsönzés útján bocsátják az
olvasók rendelkezésére. A nemzetiségi hagyományok és lokálpatriotizmus ápolása érdekében
honismereti szakköröket, kiállításokat, író-olvasó találkozókat, nemzetiségi olvasótáborokat
rendeznek. Hatókörükhöz 187 német, 96 szlovák, 81 délszláv és 16 román település tartozik.
Idegen nyelvű könyvek vásárlására a Művelődésügyi Minisztérium 1983-ban a nemzetiségi
könyvtáraknak 700.000 forintot utalt ki, s ezt az összeget sok helyen tanácsi hozzájárulás növelte.
1957-től jelenik meg havonta a Nemzetiségi Új Könyvek című állománygyarapítási tanácsadó
folyóirat, ennek alapján megrendelhetők az országba bekerült idegen nyelvű művek. A
folyamatos utánpótlás érdekében bevezették a gyermek- és ifjúsági irodalom előre meghatározott
példányszámú automatikus (standing orders) rendelését.
A báziskönyvtárak könyv- és tapasztalatcsere-viszonyt létesítettek egy-egy jugoszláv és
szlovák könyvtárral, s ezzel saját állománygyarapításukon kívül elősegítik az ott élő magyar
anyanyelvű lakosság irodalommal való ellátását. A gyulai román báziskönyvtárnak nem
sikerült ilyen kapcsolat létrehozása. Német viszonylatban felesleges lett volna ilyen
csereviszony szervezése, mert a Német Demokratikus Köztársaság folyamatosan biztosítja a
közművelődési könyvtárak részére szükséges művek beszerzését.
286