a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektÅl az ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
56/ A zsidók „…mivel a király a tolerálásukat <strong>az</strong> egész ország területére<br />
általánosságában mondta ki, mindenütt letelepedhettek, hacsak <strong>az</strong>t<br />
valamely konkrét helyre nézve törvény, vagy <strong>az</strong> illető hely privilégiuma<br />
nem tiltja. Ez a jogi meggyőződés akadályozta meg a zsidó bevándorlás<br />
többször szándékolt korlátozását és nyilván e miatt maradt hatástalan a<br />
megyékben Mária Terézia rendelete, hogy a keresztényektől elkülönítve<br />
lakjanak.” – VIRÁG:1935, 25. Elvileg ugyanezen elv alapján a zsidóknak,<br />
mivel a tolerantialis taxát fizették, minden olyan kenyérkeresettel szabad<br />
volt foglalkozniuk, amit a törvény, vagy privilégiumok kifejezetten nem<br />
tiltottak. A gyakorlatban ez <strong>az</strong> elv a zsidók kárára számos esetben sérült.<br />
57/ 1698-ban a király elrendelte, hogy a zsidók pro praeterito „elkövetett<br />
csalásaikért méltó büntetést”, a jövőre nézve pedig a taxa tolerantialis<br />
elnevezésű speciálisan a zsidókat sújtó adót fizessenek. Pro praeterito<br />
befizettek ugyan a magyarországi zsidók 24,000 forintot (VIRÁG:1935,<br />
21), a türelmi adót <strong>az</strong>onban nem sikerült behajtani, csak <strong>az</strong> ország keleti<br />
részén, a szepesi kamara alá tartozó megyék területén tudták <strong>az</strong> ott élő<br />
kisszámú zsidóságot megterhelni; oly módon, hogy a kassai kamarai<br />
adminisztráció 600 forintért bérbe adván a felső-magyarországi zsidók<br />
adóját, a bérlőre bízta annak behajtását. - GRÜNWALD Fülöp: A zsidók<br />
története…, 42, 53; EMBER Győző: A magyarországi országos<br />
zsidóösszeírások…, 49-50.<br />
58/ Hamarosan a magyar zsidók valamennyi ügye a vegyes bizottság<br />
hatáskörébe került. Annak ellenére, hogy a bizottság csupán<br />
véleményező és nem intézkedő szerv volt, mely „votumait” a királynőhöz<br />
terjesztette fel, ténylegesen mindig <strong>az</strong> történt, amit a comissio javasolt. A<br />
véleménye alapján kiadott királyi rendeleteket a Magyar Királyi Kamara<br />
(pénzügyek), illetve a Helytartótanács (belügyi ig<strong>az</strong>gatás) hajtotta végre,<br />
esetenként a két kormányszék közösen intézkedett. (A zsidó ügyekben<br />
történt törvényhatósági felterjesztések többnyire a Helytartótanácshoz<br />
102
Change language