a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

kamatokba a tőkehiány és a nagy kockázati tényezők egyaránt
belejátszottak. A hitellevelek megsemmisítésére, a „levélölés”-re, amely
számos közösség anyagi alapját rendítette meg, Magyarországon
először Nagy Lajos uralkodása alatt került sor (vö. BENCE:1988,
Középkor, 11). A jelenséggel a későbbiekben is gyakran találkozunk, így
„1456-ban V. László király arról értesítette a pozsonyi, nagyszombati és
bazini zsidóbírákat, hogy a zsidóknál lévő zálogok és kölcsönök kamatait
elengedte. Mátyás király 1489-ben a nagyszombati keresztények által
fizetendő kamatokkal tette ugyanezt. Lásd KRISTÓ:2003, 184. 1522-ben
a nádor elengedte a Nyitra városban élő zsidóktól kölcsönvett összeg
utáni kamatokat - MZSO5/1:1959, 141. A követelések (és persze az
adósságok!) kitérés esetén is érvénytelenné váltak, mint azt Balázs győri
püspöknek a saját kárán keservesen kellett megtapasztalnia. Egy
bizonyos Michael Kremnitzer hitehagyott zsidó megtagadta neki korábbi
tartozása megfizetését, mire Mátyás király a főpapok és országnagyok
meghallgatása után azt az ítéletet hozta, hogy Kremnitzer „nem
szorítandó oly adósság fizetésére, melyet még mint zsidó csinált volt,
mivel a keresztény hitre való áttérésével odahagyott mindent, a mit addig
bírt, és így elveszítette adósságait is, netaláni követeléseivel együtt.” –
KOHN:1884, 225.
38/ KUBINYI András: A zsidóság története a középkori Magyarországon
in: GAZDA:1989, 23 és KUBINYI András: A magyarországi zsidóság
története a középkorban in: Soproni Szemle 1995/1, (Sopron: 1995), 19-
20. A 36 település közül 10 szabad királyi város, hét püspöki székhely
(Esztergom és Zágráb egyben királyi város is, így a királyi városok
együttes száma 12), 19 pedig mezőváros vagy földesúri helység volt.
Nem élt minden királyi városban és püspöki székhelyen zsidó, de a
jelentősebb városokban és fontosabb mezővárosokban megtalálhatók
voltak.
36