a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

zsidóbarát, eloszlik…”.98 Alig két héttel az országgyűlés berekesztése
után április 23-24-én99 valóban minden korábbi mértéket meghaladóan
nyilvánult meg a zsidóellenesség.100
Kisebb-nagyobb mértékben ugyanez ismétlődött Pozsony és Nyitra
megye számos más településén is. Április végén, május elején a
kormány nem lépett fel idejekorán elég eréllyel,101 jóllehet ekkor még
föltétlenül rendelkezett a katonasággal. Bazinban kiűzték, Nádason
kirabolták a zsidókat és feldúlták a templomot. Szereden április 27 és
28-án meg egyenesen olyan nagy mérvű volt a rablás és pusztítás,102
hogy a zsidók apraja-nagyja a tömeg elől a környező erdőbe menekült,
s csak a katonaság 29-i megérkezése állította helyre a nyugalmat. A
zavargások elfojtására Szemere Bertalan kiterjesztette Tarnóczy
hatáskörét Nagyszombat, Bazin, Modor és Szentgyörgy városokra,
rögtönítélő bíróságokat állítottak fel, de az intézkedések eredménye
meglehetősen kétes volt. Május elsején ugyanis Vágújhelyen sor került
a legnagyobb szabású (némi szlovák nemzeti megmozdulással
színezett) megmozdulásra, számos halottal és sebesülttel.103
A zsidók üldözése a vágújhelyi pogrom után sem szűnt meg, a
zavargások tovább folytatódtak a környék több városában így Szakolcán,
Turán, Pöstyénben, Hrussón, Bosácon és Nagytapolcsányban. Ez
szükségessé tette a rögtönítélő bíróság felállítását Trencsén megyében
is. Május 8-án és a következő napokon összeesve a br. Lederer Ignác
főhadparancsnok elleni tüntetéssel és véres összetűzéssel (május 10-
én este a budai Szent György téren) Budán voltak zavargások
(helyenként zsidóellenes felhangokkal), amelyek Pestre is
átterjedtek.104
Az új kormányzat az első időkben - talán túlzott óvatosságból, hogy
ne élezze tovább a zsidóellenes hangulatot - óvakodott az erélyes
135