a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

Staatsbürgern auszubilden, welches wenigstens, bei der folgenden
Nachkommenschaft ganz gewiss erhalten werden wird.“ Még
határozottabban fejti ki véleményét a galíciai „Judenpatent”-hez írt
megjegyzésében (1788): ha a zsidók a részben Mózestől származó,
részben később keletkezett fonák zsidó törvényekhez és szokásokhoz
ragaszkodni fognak, a kiadott rendeletek nem fognak eredményre
vezetni. Gyakorolhatják vallásukat, de ha ragaszkodnak államellenes,
ferde nézeteikhez, mehetnek. Ha engedelmeskednek a kiadott
rendeleteknek, jól járnak ők is és az állam is, amelynek hasznos tagjaivá
fognak válni.” - Idézi GRÜNWALD Miksa: Zsidó Biedermeier, (Budapest:
Minerva Társaság – Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda,
1937), 52-53. Valószínűleg II. Józsefnek az autonóm zsidó szellemi
életet felszámolni kívánó intézkedései késztették Moses Mendelssohnt
arra a kijelentésre, hogy „/.../ ha a zsidó polgári jogainak elismerése
feltételezi azt a kötelezettséget, hogy lemondjunk a judaizmus
törvényeiről, inkább lemondunk a polgári jogokról.” - idézi MÓZES Teréz:
Váradi zsidók, (Nagyvárad: Literator Könyvkiadó, 1995), 43.
72/ A kétéves határidőt később meghosszabbították: 8 évre a városi és
9-re a falusi zsidóknál.
73/ Az első világi, német nyelvű zsidó iskola Magyarországon a Sopron
megyei Nagymartonban [Mattersdorf] jött létre (1783), a csehországi
mászkillal, Peter Beer-rel az élén. Ezt követték a pozsonyi, óbudai,
miskolci, abaújszántói, nagykárolyi, vágújhelyi, trencséni, nagyváradi,
makói, pápai, sátoraljaújhelyi stb. iskolák. II. József halálának évében,
1790-ben mintegy 2,000 tanulóval legalább 24 ilyen, nem csupán vallási,
hanem világi ismereteket is közlő úgynevezett Normalschule működött.
Vö. Michael K. SILBER: The Historical Experience of German Jewry and
Its Impact on the Haskalah and Reform in Hungary in: Jacob KATZ (ed.),
Toward Modernity. The European Jewish Model, (New Brunswick –
106