a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

Buda, Győr, Kőszeg, Modor, Szakolca, Szatmár, Szentgyörgy,
Trencsén), Munkácson a görögkeleti kolostor. (A megyék elsőfokú
hatósága a védőúr, a másodfokú hatóság az illetékes törvényhatóság
volt, a városi iurisdictio alatt élőknél a kettő egybeesett.) A fennmaradt
magyarországi zsidó-privilégiumok tételes jegyzékét lásd
KATZBURG:1999, 196-200. „A nemesi védlevelek kollektív
kiváltságokkal ruházták fel a földesúri földeken élőket, biztosították a
szabad vallásgyakorlás feltételeit, meghatározták a forgalmazható áruk
körét, s a legfontosabb kiváltságként sokhelyütt függetlenítették őket a
település elöljáróságától.” – PREPUK:1997, 32 A kisebb birtokosok,
vagy azok, akiknek birtokán kevesebb zsidó élt, egyénenként, illetve
családonként állapodtak meg velük a védelemre nézve.
22/ A privilegizált községek közül a legnagyobb függetlenséggel
rendelkező kismartoni „Fürstlich Esterházysche Judengemeinde”
önállóságát mind a vele teljesen összeépült Kismarton szabad királyi
várossal, mind Sopron vármegyével szemben megtartotta, sőt
különállását még a községi törvény életbelépése után is megőrizte az
első világháború végéig, s mitöbb az ausztriai Eisenstadtól is független
maradt egészen az Anschlussig.
23/ A Schutzgeld, az állami türelmi adó, a megyei, illetve városi cassa
domesticaba fizetendő adók mellett a zsidók hűbéruraiknak számos más
kisebb-nagyobb szolgáltatással, „ajándékkal” is tartoztak. „A kismartoni
Eszterházy birtokon élő zsidók egész kis vagyont osztottak szét minden
újévkor. És nemcsak voltaképpeni védőuruknak, hanem szinte
mindenkinek, akivel dolguk volt – a hercegtől le a kastélybeli
kályhapucolóig. ’Egy ilyen boldog újév alkalmából – olvassuk Richtmann
Mózesnél, a XVIII: századi magyar zsidóság történetírójánál – az
uraságon kívül ajándékot kapott a felügyelő, a tiszttartó, a tanító, a két
katolikus pap, a vásárbíró. A kisbírónak, a céhmestereknek, a hajdúnak
83