a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

BERNSTEIN:1998, 49. Szombathely 289 zsidó lakosa közül 3 német,
3 cseh, 1 lengyel, 1 morva származású volt, a többi pedig magyar és
magaviseletük kivétel nélkül – mint az összeírás mondja – jó. A mellette
levő Sz.-Márton faluban élő 171 zsidó élt, 1 lengyel, 1 morva és 1 német
kivételével mind magyar születésűek. A közeli Rohoncon 209 családfő
közül 6 morva, 7 cseh, 3 bajor és 1 sziléziai származású volt, a többi
mind születésnél fogva magyar. Az idegen származásúak közül csak
egynek nem volt letelepedési engedélye, ő azonban már 1836 óta lakott
a helységben. 1848-ban az 1,028 veszprémi zsidó (a lakosság 10,2%-a)
közülük 15 volt külföldi születésű. – SZENDI: i.m., 11, 24.
Hódmezővásárhelyen 1848-ban 629 zsidó élt, közülük csak 7 származott
külföldről. – SILBERSTEIN Adolf: Hódmezővásárhelyi zsidók,
(Hódmezővásárhely: 1943), 40-41. „[…] Fehér megye, sármelléki,
csákvári és bicskei járásban lakó 3462 zsidó egyén között összesen
tizenegynek nincsen lakhatási engedélye, azok között is egyik már 70 év
óta lakik helységében, a második pedig 42 év óta, és 8 évig mint káplár
szolgált a 19. sz. magyar ezredben.” Lovasberény városa pedig
egyenesen azt jegyzi meg, hogy „minekutána községünkben külföldiek
nem laknak, sőt 30 év óta bélföldieknek (t. i. zsidóknak) sem engedtetett
meg itt a letelepedés, ennélfogva a külföldi rovatot elhagytuk.” -
BERNSTEIN:1998, 49. Ugyanott Bernstein idézi az összeírási és
kiutasítási eljárás paradoxonaként azt a jelentést, amely szerint „Löw
Löbl zsidó, ki morvaországi születésű, engedelem nélkül tartózkodik itt,
visszaküldendő hazájába”. Csak miután tisztázódott, hogy „Löw Löbl
zsidó” azonos Löw Lipóttal, az emancipáció és a magyarosodás
élharcosával, látták be, hogy nem utasítható ki.
115/ BERNSTEIN: 1998, passim; ZSOLDOS:1998, 28.
116/ Az új rezsim tétovázása a zsidó emancipáció ügyében és a
feltorlódó forradalmi események esetenként indignációt, netán konfúziót
214