a magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ... - Or-Zse

III. Magyar zsidó vagy zsidó magyar: a hagyományos
zsidó társadalom átalakulása és a polgári jogegyenlőség
megvalósulása (1790-1869)
„A zsidókat nemcsak mi, hanem a zsidók is így nevezik: zsidó nép.
Nem szoktuk pedig mondani: pápista nép, kálvinista nép,
luteránus nép, unitárius nép. Innen látszik, hogy e szó
alatt ’zsidó’ , több fekszik, mint valláskülönbség”1
„Ami a nemzetiségemet illeti, dunántúli
magyar vagyok, ami pedig a vallásomat: zsidó.
Jeruzsálemből eljövet azt mondtam: Megyek haza.”2
„E föld a mi szent földünk;
minden köve (…) hősies küzdelmekről beszél hozzánk,
és poraiba elegyedtek őseink porai, kiket ezer év alatt befogadott anyai öle.”3
A magyarországi zsidóság történetében a II. József halála (1790) és az
1867-es egyenjogúsítás közötti időszakot egyfelől a polgárjogokért
folytatott küzdelem, másrészt a zsidó közösségen belüli változások
határozták meg. Ez alkotta a zsidók magyarországi története felszínen
kevés hasonlóságot mutató jelenségeinek közös sajátosságait szinte az
egész 19 század során. A két párhuzamos, egymással szoros
kapcsolatban és interferenciában álló folyamat, lényegileg ugyanannak
az érmének - a hazai zsidóság modernizáció kihívására adott
110